Kozák Miklós - Hamvas Ferenc - Sárosi Lajos - Szalay Miklós: Vízépítési szerkezetek (Tankönyvkiadó, Budapest, 1978)
2. Vízépítési művek burkolatai
2.3 Burkolatok tulajdonságai és szerkezeti elemei Különböző műszaki feladatokra más-más burkolatot épitünk. A megfelelő típus kiválasztása valamennyi erőhatás és az üzemi viszonyok, ill. helyi adottságok teljes ismeretében lehetséges. Ehhez azonban szükséges, hogy részletesen megismerjük az egyes burkolatok alapvető műszaki tulajdonságait (Id. 2.4.-2.8. részeket). A burkolatokat a változó üzemi viszonyok és az egymástól számottevően eltérő természetes és épitési adottságoknak megfelelően más-más szerkezeti kialakítással kell megépíteni: így a burkolatokat különböző szerkezeti elemekkel, az utóbbiakat pedig a műszaki-gazdasági követelményeknek megfelelően váltakozó méretekkel, minőséggel kell megépíteni. A jőminőségü vizépitési burkolatokat a következő tulajdonságok jellemzik [5, 32] : a) szilárdság és tartóság b) ellenállás a koptató hatással szemben c) fagyállőság d) térfogatállandőság e) idomuló és megmunkáló képesség f) növények és férgek rongálásával szembeni ellenállóképesség g) állékonyság h) tömörség és vizzárőképesség i) az üzemi viszonyoknak megfelelő sima vagy érdes felület j) ellenállás a vegyi hatásokkal szemben k) gazdaságos kivitelezési ár (költség) l) csekély fenntartási költség. Természetes, hogy az adott helyzethez az előbbi feltételek mindegyikének nem kell teljesülnie, (pl. az idomuló és vizzárő képesség egymásnak ellentmondó követelmény). A továbbiakban megismerkedünk a burkolatokat kiegészítő szerkezeti elemekkel, melyek a burkolatokat, az adott feltételek mellett alkalmassá teszik arra, hogy rendeltetésüknek biztonságosan megfeleljenek. 2.3.1 A burkolat alapja A burkolatok általában termett talajra vagy feltöltésre épülnek. A burkolat alapja a földtest, melyre a burkolat felfekszik és a lábazati borda vagy kő- hányás , melyre a burkolat részben támaszkodik (2-1. ábra). Vízszintes burkolatnál az altalaj szerkezete statikai állékonyság szempontjából általában kevésbé lényeges (lásd még a 2.3.2. -ben). Rézsüs burkolatoknál hangsúlyozni kell, hogy a földrézsünek önmagában is állékonynak kell lennie. A burkolat csak annyiban teszi a részűt állékonyabbá, hogy azt védi az eróziós hatásoktól. A laza földrézsüt feltétlenül tömöríteni kell, mert a burkolat csak egyenletesen tömör földtestre kerülhet. A burkolat állékonyságának előfeltétele az egyenletes tömörségű altalajra való felfekvés. Külön11
