Kozák Miklós - Hamvas Ferenc - Sárosi Lajos - Szalay Miklós: Vízépítési szerkezetek (Tankönyvkiadó, Budapest, 1978)

2. Vízépítési művek burkolatai

növeli a szivárgás hidraulikus gradiensét (J) (2-1. ábra). A Darcy törvény értelmében:

v = k J (2.1)

ugrásszerűen megnövekszik a rézsű felé, kifelé irányuló szivárgási sebesség (v). A nagy belső nyomás a burkolatban a földrézsüt benyomja a mederbe vagy a burkolat hézagain át azt fokozatosan kimossa. Ez végeredményben a burkolat roskadására, tönkremenetelére vezet. Ilyen jelenségek vizszintszabályozó műtárgyak felvizében fordulhatnak elő (pl. folyami vízerőművek, vagy szivattyús energiatározők, vagy a csatorna vizszlntjéhez képest tartósan magas talaj- vizállásnál). A mederből a rézsűfelületen át a burkolaton keresztül történő át- szivárgás a burkolatnak — általában — nem árt.

A tengerpartokon néha előforduló tenger-rengés olyan szökőárt vált ki, melynek hullámmagassága eléri a 10-20 méter, hullámsebessége pedig— kezdetben -pl. 9000 méteres vízmélység esetén, megközelítheti a hang terjedési sebességét is! Az ilyen hullám, ha eléri a partokat az ott veszteglő hatalmas hajókat Is partra dobja, összetörve hajót, burkolatot, partfalat egyaránt.

A burkolat statikai állékonysága szempontjából annak fajsulya Is Igen lényeges, különösen Így van ez a vizalattl burkolatoknál, ahol a burkolatra a felhajtó erő is hat. Minél nagyobb a burkolatnak a vízhez viszonyított relativ fajf g

súlya —^— >1 a burkolat annál állékonyabb. A víznél könnyebb fajsúlyú (pl.

rőzse) burkolatokat —^----- <1 a feluszás ellen kővel kell terhelni.

H

a a burkolaton átszivárgó vízmennyiséget csökkenteni kell, akkor vízzáró burkolatot kell építeni.

A kopásellenálló beton burkolatokat rendszerint egy alapbeton rétegre helyezzük. Ha a két betonréteg közé magasnyomású viz szivároghat be, a kialakuló pórusviznyomás óriási erővel igyekszik a két betonréteget egymástól szétszakítani.

2.2.2.3 A burkolatokat érő mechanikai erőhatások

Az ütő- és nyomóerők a burkolatra mechanikai erőhatást fejtenek ki. Ezeknek egy része a természetes viszonyokból származik, mig más részük az üzemeltetési körülményekből adódik.

A folyó viz felszínén úszó vagy beállott jég a partmenti burkolatra ütő, ill. nyomóerőt fejt ki [5]. Állóvízben hasonló erőhatásokkal számolhatunk, de itt a burkolatra ható erők nagymértékben függenekaz uralkodó szél irányától is.

Hajóforgalomnál a parthoz Utődő hajók és a viz felszínén úszó nagyobb súlyú tárgyak a burkolat felületére ütőér őt fejtenek ki. A kitámasztott hajók a támasztó rudakra fejtenek ki nyomóerőt. Aruk kirakásánál és szállításánál is számolni kell bizonyos, a burkolatokat érő erőhatásokkal.

9