Kovács György: Talajvízkérdések a mezőgazdasági vízgazdálkodásban (Tankönyvkiadó, Budapest, 1972)

1. rész. Általános alapismeretek - 1.4 A talajvíztér hidrológiai vizsgálata és a hidrológiai jellemzők bevonás a ahidraulikai számításokba

Az integrálást grafikusan elvégezve (5-14. ábra) nyilvánvaló, hogy egy meghatározott minőségű és adott mértékben kiszáradó talajra a felszíni beszivárgás mértékével mint paraméterrel jellemzett párhuzamos görbesereget kapunk a beszivárgásból eredő talajviztáplálás és a talajvizmélység kapcsolataként. Ezek a görbék különböző mélységben metszik a függőleges tengelyt, kijelölve azt a mélységet, ameddig adott körülmények között a kiindulásul választott, felszínen át beszivárgó vízmennyiség lehatolni képes.

Ha a talajviztükör ennél mélyebben helyezkedik el, a talajvizteret tehát a csapadék beszivárgás már nem táplálja. A megfigyelések szerint Magyar- országon ez a mélység 7M0 m között változik.

terepszint

5-14. ábra

a tatajviztikor terep alatti mélysége

A könnyebb matematikai tárgyalásmód miatt célszerűbb a táplálás és a talajvizmélység kapcsolatát egy a függőleges tengelyt asszimptotikusan megközelítő görbével helyettesíteni. A nagyobb mélységekben ez csak elhanyagolhatóan kis eltérést okoz. Ezért az exponenciális görbével történő jellemzés javasolható, amely a mérési pontokkal és egyéb megfigyelésekkel jő egyezést mutat. A felszín közelében mutatkozó bizonytalanságok (pl. a felszinkőzeli talajvíz nyári esőkből eredő táplálása) miatt jobb ha ennek a görbének az állandóit nem a felszínre vonatkoztatva adjuk meg, hanem kivá- 89 -