Kovács György: Talajvízkérdések a mezőgazdasági vízgazdálkodásban (Tankönyvkiadó, Budapest, 1972)
1. rész. Általános alapismeretek - 1.3 A kolloid méretű szemcsék hatása a halmaz szivárgási jellemzőire
Annak szemléltetésére, hogy az ásványi összetétel és a szemnagyság közötti kapcsolat egy-egy vegyesszemii halmazon belül is érvényesül, az 1-13. ábrán bemutatjuk egy mintának az egyes szemcsenagysághalárok között meghatározott ásványtani megoszlását szemléltető görbéket (Kézdi, 1962). Montmoritlon/t iiiiiiiimimn 100 50 30 20 10 5 3 2 1 Ofi Q3 Q2 Of jul Szemcseátméró Dj/j] 1-13. ábra Az azonos átmérőjű gömbökből összeállított halmaz térfogategységre jutó szemcsefelületének értéke azonos tömörség esetén az átmérővel fordítottan arányos. Egy 2 p,átmérőjü (anyag szemnagyságú) gömbökből alkotott halmaz belső felülete tehát 10 000-szerese a 20 mm-es (kavics szemnagy- ságu) gömbökből álló halmaz felületének. A felületen működő hatások nagyobb súllyal való érvényesülését fokozza a finom szemcsék tartományában, hogy a nagyobb szemcsék általában zömökek, mig a kis szemcsék között sok a lemezes, pikkelyes alak, és ez tovább növeli az egységnyi köbtartalomra vonatkoztatott belső felület nagyságát. Végül a felületi erők hatásának a növekedését a finomszemü halmazokban harmadik okként az az ásványtani különbség is indokolhatja, ami a durva és a finom szemcsék között jelentkezik (a homokfrakciónál kisebb átmérőjű szemcsék tartományába!) feldúsuló csillámok, majd a2j! -os átmérő környezetében túlsúlyba jutó anyagásványok). Ennek az utóbbi hatásnak vizsgálatához röviden összefoglaljuk az agyagásványok kristályszerkezetére vonatkozó ismereteket. Az agyagásványok kőzetek mállásakor, többnyire az eruptiv kőzetek földpátjainak elbomlásából keletkeznek. Három nagy csoportra bonthatók, amelyeknek fő képviselői a kaolinit, az illit és a montmorillonit. Közös tulajdonságuk, hogy kristályaik lemezes szerkezetűek. A lemezek egyik- 51 Súlyszázalék S j%]
