Kovács György: Talajvízkérdések a mezőgazdasági vízgazdálkodásban (Tankönyvkiadó, Budapest, 1972)

1. rész. Általános alapismeretek - 1.2 A talajvízfelszín fölötti rétegek víztartalmának jellemzése

A teljes telítődést jellemző 0, 5-ös redukáciős tényezőt attól az átmérőtől a kisebb szemcsék tartománya felé vehetjük figyelembe, ahol a tapadó- erőből adódó feszültség a kapilláris emelkedéssel egyező (2-12/c. ábra). Felírva ezt az egyenlőséget, határként az alaki tényezőtől és a hézagtérfogattól függően a = 1-10 p érték adódik:

~7.104(

n

___ 4/3

1-n ’

12-12

Minthogy a redukáciős tényező második, negativ tagja az átmérővel fordítottan arányos 10-100p -nál a szorzó már csak 0,95, a 100-1000 p -os átmérőnél pedig gyakorlatilag elhanyagolható. Ennek szemelőtt tartásával ábrázolhatjuk a 9-12. egyenletnek megfelelő kapcsolatot és a 11-12. egyenlet szerinti redukció figyelembevételét. A mérések szerint, eltérés annyi adódik az elvi összefüggéstől, hogy a víztartalom a szemátmérőtől függően nem annak első, hanem 0,8-ik hatványával változik:

W V

1-n

1/6

= 1,5 . 10

•3< « )°.8(i_ h

oC

D,

10'5);

13-12

ami azzal magyarázható, hogy a nagyobb szemcsék esetében az érintkezés még többnyire pontszerű, mig a szemcseméret csökkenésével a lemezes szemcsék száma és igy a lapokon való érintkezés valószínűsége növekszik, ezzel tehát a fajlagos belső felület csökken.-3

A szorzőtényező (1, 5 . 10 ) a vizsgált 5 p -nál nagyobb hatékony

szemátmérők tartományában állandónak adódik. Megemlítjük mégegyszer, hogy a redukáciős tényezőt felirt formájában csak akkor használhatjuk, ha értéke 0, 5-nél nagyobbra adódik. Az ennél kisebb szemcsék tartományában a szemátmérőtől függetlenül a redukáciős szorzó 0, 5.

Más adatsorból ellenőrizve is hasonló kapcsolatot találunk a meghatározott szívás esetében kialakuló víztartalom és a szemátmérő között.

A 3-12. táblázat példaként két különböző relativ vizgőznyomásu térben kvarcszemcsék felületén mért higroszkópos vizhártya vastagságát adja meg (Capek, 1933). A szemcséket gömbalakunak feltételezve és a á vastagságú gömbhéj köbtartalmát a szemcseméretnek megfelelő gömb térfogatához viszonyítva víztartalom jellegű mennyiséget kapunk, amelyet az átmérő függvényében ábrázolva a 3-12. ábrához hasonló kapcsolati vonalat kapunk (4-12. ábra). Ennek hajlása az előzőekhez hasonlóan a víztartalomnak az 0 8

(06 /D^) ' értékkel való arányosságát igazolja. Jelentkezik — különösen a nagyobb szíváshoz tartozó pontok esetében — a telítődés miatt adódó korrek- 45 -