Kovács György: Talajvízkérdések a mezőgazdasági vízgazdálkodásban (Tankönyvkiadó, Budapest, 1972)

1. rész. Általános alapismeretek - 1.2 A talajvízfelszín fölötti rétegek víztartalmának jellemzése

növényzet a talajból elvonni már nem tud. Az ilyen mértékben telitett minta szemcséit csak az erősen kötött hidroszkőpos viz veszi körül. A visz- szatarthalő és a nem hasznosítható viztartalom. különbsége a hasznos (diszponibilis) viz (w y,

ill. W^y), amelyet tehát a telitett talajból a növények

felhasználhatnak (Fekete, 1950).

A felsorolt jellemzők nem teljesen egyértelműek, hiszen a gravitációval szemben visszatartható viz mennyisége függ a hőmérséklettől, a levegő páratartalmától is, aholtviztartalom pedig változik a gyökérzet által kifejtett szivőerő szerint, ami a növényfajta függvénye. A vizsgálatok szerint azonban általában arányosnak mutatkoznak egy szabatosan, laboratóriumi körülmények között meghatározható víztartalommal, a higroszkópos- sággal. Ez a talajnak az a vizvisszalartó képessége, amelyet a kénsavgőz nedvszivó hatása ellenére is lekötve tartott viz mennyiségével jellemzőnk. Attól függően, hogy a vizsgálathoz milyen koncentrációjú kénsavat használunk, megkülönböztetjük a Mitscherlich-féle (10 %-os w , ill.

:HY’

W ) -HY ’

és a Kuron-féle (50 %-os w , ill. W^) higroszkőposságot (Mitscherlich,

1932; Kuron, 1932).

Mados vizsgálatai szerint (Mados, 1939; 41) a közelitő összefüggések a felsorolt talajtani jellemzők és a Kuron-féle higroszkóposság között a következők:

w = 4 w + 12;

VK hy

WHV= 4 Why + 2: 4'12

WDV = WVK - WHV = 10

azaz a hasznos viz a talaj kötöttségétől függetlenül 10 sulyszázalék.

Juhász hasonló kapcsolatokat határozott meg a Mitscherlich-féle higroszkőpossághoz viszonyítva nemcsak a talajtani, hanem a talajmechanikai ál lap ötje lie mz ők közelitő jellemzésére is. Ezek a következők (Juhász, 1967.):

wo=0,54 wHY

9

Wmol

= !. 7 WHY + 4 ;

whv=1’44why

+ 2;

WF

= 2,0 wHY + 12;

5-12

wvk = 1’7why

+ 14;

w

p

= 1,7 wHY +6,5.- 36 -