Kovács György: Talajvízkérdések a mezőgazdasági vízgazdálkodásban (Tankönyvkiadó, Budapest, 1972)

1. rész. Általános alapismeretek - 1.1 A két és a háromfázisú szivárgás jellemzése

38-11

és igy a lamináris zóna szivárgási tényezője (18-11. egyenlet) a következő alakban adható meg:

39-11

A 37-11. , 38-11. és 39-11. egyenletből a relativ szivárgási tényező:

A 40-11. egyenlet első tagjának alakja azonos a 28-11. egyenletből számítható hányadossal, sőt a logaritmikus tag sorbafejtésével ennek kitevőjét is 3-ra emelhetjük (azonosan az ír may-féle képlettel). Az Averjanov képlettel való jő számszerű egyezés, amit a 7-11. ábra mutat, az egyenlet további tagjával magyarázható.

Az előző levezetés a 28-11. egyenlet elméleti alapját adja meg. Szükséges azonban hangsúlyozni, hogy az arányossági szorzó a k értékkel teJ-i

remt kapcsolatot és nem k^ -vei, ezért a redukált szivárgási tényező helyes alakja:

3 . 3

“H-h-O ’ kD(I-so)2(^r-> • «-11

o o

A sebesség és a hidraulikai gradiens közötti kapcsolat tehát ebben az esetben is egyenessel jellemezhető. Ennek a hajlása a s-s 3

Q V r

kT (7—;—) értékkel arányos és igy a Daircy-féle szivárgási tényezőn, kivlil

l—i L — S '

O

függ a tényleges és a minimális telitési tényezőtől is.

A leglényegesebb különbséget a kétfázisú és a háromfázisú szivárgás hidraulikai adatainak meghatározására alkalmazott módszerek között a hid' raulikai gradiensek eltérése okozza. A 28-11. és a 41-11. egyenlet összevonásával a középsebesség számítására szolgáló végső összefüggés háromfázisú szivárgás esetében:- 31 -