Kovács György: Talajvízkérdések a mezőgazdasági vízgazdálkodásban (Tankönyvkiadó, Budapest, 1972)

1. rész. Általános alapismeretek - 1.1 A két és a háromfázisú szivárgás jellemzése

A lamináris és annál nagyobb sebességű szivárgásokat kisérleti alapon vizsgáltuk. Mintegy 14 kisérletsorozat 300 adatát gyűjtöttük össze 4 különböző laboratórium méréseiből, amelyek a sebesség és a hidraulikai gradiens összetartozó értékeit adják meg homodiszperz gömbhalmazok vizsgálata alapján. Olyan koordináta-rendszerben ábrázoltuk ezeket az adatokat, amelynek vízszintes tengelyén az Re^, a függőlegesen pedig a

A Re —— -~-n-— értéket ábrázoltuk (ahol A a Chézy-képlet ellenál----s 4 oí 1-n -------*—

l

ási tényezője). A pontok jól illeszkednek olyan folyamatos görbéhez (5-11.

ábra), amelynek egyenlete:

A 20-11. egyenletből olyan képletet határozhatunk meg, amely a sebesség és a hidraulikai gradiens kapcsolatát a sebesség teljes értelmezési tartományában (0 < Re < °o ) folyamatos függvényként adja meg:

21-11

Egyszerüsités érdekében a folyamatos görbe helyett annak szelőjét használhatjuk egy-egy tartományban a kapcsolat közelitő leirására (6-11.

, 3

ábra). A lamináris zónában (Re <10), ha a XRe -— -y— = 10 értékkel ' —p ----s4ot 1-n

j

ellemzett vízszintes szelőt választjuk, a 19-11. egyenletet kapjuk vissza a modell csőrendszerre a Poiseuille- egyenlettel számított szivárgási tényezővel (11-11. egyenlet).

Az első és második átmeneti tartomány jellemzésére választott szelőknek egymást és a lamináris, illetőleg a turbulens zónára meghatározott kapcsolati vonalat az érvényességi tartományok határán kell metszeniük. Ebből a feltételből a következő egyszerűsített képletek javasolhatók:- 23 -