Kovács György: Talajvízkérdések a mezőgazdasági vízgazdálkodásban (Tankönyvkiadó, Budapest, 1972)
3. rész. Öntözőrendszerek üzemével és tervezésével kapcsolatosan megoldandó szivárgási kérdések - 3.2 Az öntözés hatására bekövetkező talajvízfelszínváltozás előrejelzése
többle toy omás végtelen kis időtartam során fejlődik ki. Kizárhatjuk a vizsgálatból azonban a t_=0 idő környezetét, olymódon, hogy a^ abszcisszához nem a visszaduzzasztott szakasz t_=0 értékét illesztjük, hanem azt aj^ > 0 időpontot, amikor a 27-31. egyenlettel számított vízhozam kétszerese egyenlő a szabad szivárgásnak ehhez az időponthoz tartozó értékével. Ebből a feltételből a t^ érték tl = 2 A H 2 m n T2 k o , Uyc ' UA .2 ' y + h, } ' c k 29-31. A 27-31. egyenlet természetesen csak at > tartományban értelmezett. A felső határát az érvényességi zónának az adja meg, hogy itt a számított vízhozam a permanens visszaduzzasztott szivárgás vízhozamával válik egyenlővé. Ennek a felső határnak még egy ellenőrzési lehetősége van. Vizsgálhatjuk, hogy az erre az időpillanatra a 28-31. egyenletből számított felszingörbe közelítően egyezik-e a dinamikai egyensúly feltételezésével számítható, a permanens visszaduzzasztáshoz tartozó felszingörbével. Természetesen a különböző kiindulási és határfeltételek miatt nem várhatjuk, hogy a két görbe egybevágó lesz, azonban, ha az eltérés nem túlzottan nagy, ez igazolja a számítások megbízhatóságát. 3.2 AZ ÖNTÖZÉS HATÁSÁRA BEKÖVETKEZŐ TALAJ VÍZFELSZÍN VÁLTOZÁS ELOREJEZLESE A talajvíz vízháztartását elemző részben már szólottunk arról, hogy természetes állapotban hosszabb idő átlagában feltételezhetjük a gravitációs talajviztérbe jutó és onnan távozó vízhozamok egyensúlyát. A mesterséges beavatkozások megzavarják ezt az egyensúlyt, aminek következtében a talaj- vizfelszin — ami korábban egy átlagos szint körül az évszakok szerint illetőleg az év száraz vagy csapadékos voltának.megfelelően ingadozott - emelkedni vagy süllyedni fog, attól függően, hogy a mesterséges hatás táplálója vagy megcsapolőja a talajvíznek. A változás fokozatosan következik be és tart mindaddig, amig ki nem alakul az az uj átlagos talajvizfelszin, ahol az összes hatás (a korábbi természetes és az uj mesterséges táplálás és megcsapolás) újra dinamikai egyensúlyba jut. A változást magába foglaló periódusban is érvényesül természetesen a felületi hatások változása, igy ilyenkor sem lesz a talajvizfelszin monoton emelkedő vagy süllyedő, hanem továbbra is ingadozik, csupán az egymást követő évek záró értéke jelez- 147 -
