Kovács György: Talajvízkérdések a mezőgazdasági vízgazdálkodásban (Tankönyvkiadó, Budapest, 1972)

1. rész. Általános alapismeretek - 1.1 A két és a háromfázisú szivárgás jellemzése

alkalmazva, olyan cső vízhozamát is számíthatjuk, amely két különböző átmérőjű (d és d ) rövid csődarabokből épül fel (1-11. ábra) és ezt ahozaX ^

mot a (d^/d^)^ érték függvényében ábrázolhatjuk (2-11. ábra). Megállapíthatjuk, hogy ha ez az arány 1:3 ~1:3, 5, akkor a vízhozam alakjától csaknem függetlenül — 2,5-szer kisebb lesz, mint

d átmérőjű cső vízszállítása. Másrészt Stakman o ------------k

ísérletei hasonló értéket adnak a legkisebb és

legnagyobb porusmetszet arányára a légbuborék

nyomás mérésén alapuló módszert használva

(Stakman, 1966.). Ezek a mérések nemcsak a

hidraulikai összefüggésből számított d^/d^ arány

helyességét igazolják, hanem azt mutatják, hogy az igy számított d^ és d^ csőátmérő számszerűen

is jól egyezik a legkisebb és legnagyobb valószínű porusmérettel, ezért ezek az értékek nemcsak a helyettesitőcsőmodell jellemzői, hanem azokat a tényleges halmaz pórusainak várható szélsőséges adataiként is elfogadhatjuk.

Az előzőek alapján a modell-cső geometriai adatai a következő összefüggésekből számítható:- a cső szelvény- a körszelvényű

d„/d =1,86; d =d /l, 5; d =l,25d; 2 1 1 o 2 o

t = 1, 0 ~1, 5 d

o o

10-11

Végeredményül a minta Darcy-féle szivárgási tényezője a modell-csőre megoldott Poiseuille -egyenletből a következő alakban adható meg:

11-11

ahol az áramló folyadék jellemzője a fajsuly ( f) és a dinamikai viszkozitás (y) hányadosával jut kifejezésre, ami egyenlő a gravitációs gyorsulás és a kinematikai viszkozitás arányával (g/j ); az egyenlet többi tagja a réteg minden a szivárgást lényegesen befolyásoló jellemzőjét összefoglalja:- 13 -