Kovács György: Talajvízkérdések a mezőgazdasági vízgazdálkodásban (Tankönyvkiadó, Budapest, 1972)

3. rész. Öntözőrendszerek üzemével és tervezésével kapcsolatosan megoldandó szivárgási kérdések - 3.1 Öntözőcsatornák szivárgása

Az említett levezetésből Verigin azt a következtetést vonja le, hogy az áramlási tér szélessége a végtelenben megkétszereződik a vizszintben mért értékhez képest. A vizszint síkjában az áramlási tér szélessége - a hatékony viztiikörszélesség - ugyanis _Sq, mig a végtelenben, ha feltételezzük,

hogy a gradiens egység, tehát v=k, a szélességnek — ami egységnyi vastag

sávot vizsgálva az átfolyási felület mérőszáma — a 7-31. egyenlet szerint

2 S -nak kell lennie.-o

Az előzőekben már rámutattunk arra, hogy a végtelen mélységig tartó szabad szivárgás áramlási mezejének egy közbenső potenciálvonallal határolt tartományát felfoghatjuk úgy, mint a véges^ időig telítődött zónát. A két szélső áramvonalről tudjuk, hogy a csatorna vizszintjének síkját (x tengely) a függőleges szimmetria síktől (y tengely) S^/2 távolságban metszik, és

aszimptotikusan tartanak azy tengelytől Sq távolságban levő függőleges érintőkhöz. Ha találunk olyan gyakorlatilag könnyen kezelhető leképező rendszert, amellyel ezt a két határvonalat párhuzamos egyenesekké transzformálhatjuk, a feladatunkat megoldottuk, mert akkor az áramvonalsereget párhuzamos egyenesekké, az áramlási teret pedig egyszerű Darcy-csővé alakítottuk át. Ebben az esetben atelitődési folyamat számításba vétele nem más, mint a függőleges tengely változó y mélységében metsző potenciálvonalak Tcépének meghatározása az egyenesekből alkotott áramvonalképen.

A változó időnek megfelelő mozgásállapot jellemzését igy különböző hosszú csőszakaszokban előálló szivárgás vizsgálatára redukálhatjuk.

A számításhoz szükséges transzformációt több lépésben végezhetjük el. Először forgassuk el a tárgysikot (z sik; 5-31/a. ábra) 90°-kal és nyújtsuk, illetve zsugorítsuk azt olyan módon, hogy a két aszimptota 2 Sq

távolsága az első képen (z’sik; 5-31/b. ábra) OT-ra változzék:

z = x + iy ;

T

2 S

o

y;

8-31

z’ = x’ +iy’ ;

i

y

r

2 s

o

X.

Következő lépésként alkalmazzuk a forrás, vagy nyelő áramképének leképezésére szolgáló jőlismert transzformációs függvény inverzét. így kapjuk meg a vizsgált rendszer képét ( r sik; 5-31/c. ábra);- 137 -