Kovács György: Talajvízkérdések a mezőgazdasági vízgazdálkodásban (Tankönyvkiadó, Budapest, 1972)

2. rész. Szivárgási feladatok mezőgazdasági vízrendezési tervekben - 2.2 A felületi hatás valamint a talajvízet megcsapoló vagy tápláló csatorna között kialakuló, vagy több csatorna együttes hatására létrejövő dinamikai egyensúly hidraulikai jellemzése

Ezeket megoldva a depressziós görbe egyenletére, a csatornából egyol- dalra kiszivárgő, illetőleg a csatornába egyoldalről beszivárgó vizhozamra (q^), végül pedig a kiindulási szelvénytől x távolságban áramló vizhozamra

(q(x) ) az alábbi összefiiggéseket kapjuk:

q(x) = L jb(z,n).

10-22

11-22

12-22

13-22

Az alkalmazott jelölések értelmezését az 1-22. ábrán a lecsapoló csatorna és az öntözőcsatoma környezetét ábrázoló vázlatok mutatják.

Az o6 (z,n), a fb(z, n), és a f (z,n) függvények értelmezését és ezeknek z=l helyen adódó értékeit [j3 (n) <5 (n) és T (n)J az m és n kitevők különböző megválasztása miatt külön kell megadnunk a lecsapoló és külön az öntözőésalomák jellemzőinek számitásához. Ha m=l, a 8-22. és a 9-22. egyenletek integrálást zárt alakban megoldhatjuk. A lecsapoló csatornák számításakor a felsorolt tényezők alakulása tehát a következő:

z(n+2)

ot(z,n)= ( n +1) ( n + 2 )- 115 -