Kovács György: Talajvízkérdések a mezőgazdasági vízgazdálkodásban (Tankönyvkiadó, Budapest, 1972)

2. rész. Szivárgási feladatok mezőgazdasági vízrendezési tervekben - 2.2 A felületi hatás valamint a talajvízet megcsapoló vagy tápláló csatorna között kialakuló, vagy több csatorna együttes hatására létrejövő dinamikai egyensúly hidraulikai jellemzése

csatorna által a rétegből elvont vízhozammal jut egyensúlyba —egyenletében az m kitevő az egységgel lesz egyenlő, mig az n. értéke a leszívás mértékétől (Ay =yT-y = M -MT) függ. A felületi terhelés értéke tehát —- o — L - o —o —L

£ , =6 z

terhe les o

3-22

és

n =

(A

3/2

4-22

Öntözőcsatomák mellett a talaj viz felszin emelkedése többletpárolgást okoz. Ennek a felületi megcsapolásnak az eloszlásfüggvényét az 1-22. egyenletből m=2 helyettesitéssel kapjuk meg. A n_ értéke a 4-22. egyenlethez hasonló összefüggésből számitható:

n = 6 (Ay )3/? . 5-22

m o

A részletes vizsgálat azt mutatta, hogy az eredmény nem változik az n kitevővel, ha az 12-nél nagyobb, sőt az sem ad lényeges változást, ha a kisebb kitevőt 12-vel helyettesitjük. Ezért egységesen

n = 12 6-22

—m

érték felvételét javasoljuk. így a felületi megcsapolást jellemző függvény

i ,, =-6 a- yi-z12> = - e T(z’n> 7-22

megcsapolás o' o n=12

Válasszuk a vízhozamot negatívnak, ha a viz a csatornából a rétegbe áramlik, tehát ha a mozgás a kiindulási szelvénytől távolodó, ellenkező esetben pedig pozitívnak. Ekkor a felsorolt közelítések alapján a jellemzők meghatározására a következő két differenciálegyenletet Írhatjuk fel:

& = dx

q = + yk

: - 6(x)

8-22

vk

yK dx •

9-22- 113 -