Kontur István (szerk.): Hidrológiai számítások (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1993)
7. Víztározás - 7.4 Az árvízcsökkentő tározók méretezése
530 7. Víztározás ahol L [m] az árapasztó bukó szélessége, Hq [m A.f.] az árapasztó küszöbszintje. Az árvízcsökkentő tározó méretezésénél a mértékadó árhullámkép meghatározása hidrológiai feladat, a tározótérfogat meghatározása hidraulikai probléma (árhullámtranszformáció — árhullámellapulás). 7.4.2 Az árvízcsökkentő tározók osztályozása, méretezése Az árvízcsökkentő tározókat, azok üzemi sémája szerint, a következőképpen osztályozhatjuk (Bukovszky, 1965): 1) Az érkező árhullám teljes tömegét tározzuk (7-1,8.a ábra.), ez a típus a túlfolyás nélküli árvíztározó. 2) A tározóban csak az alvízi meder maximális vízemésztése és az érkező vízhozamok közötti különbségnek megfelelő vízmennyiséget tározzuk, azaz célszerű zsilipkezelést biztosítunk (7-f8.b ábra), ez a típus a zsilipkezeléssel működő árvíztározó. 3) Az árvízcsökkentést megfelelő méretű és megfelelő szinten elhelyezett hx- küszöbű bukóval biztosítjuk (7-f8.c ábra); ekkor fixküszöbű bukás árapasztóval ellátott árvízcsökkentő tározóról beszélünk. (Ez a típus legtöbbször a komplex tározó árvízcsökkentő részét alkotja.) Az árvízcsökkentő tározók teljesítőképessége alatt az adott valószínűségű, meghatározott tetőző vízhozamú mértékadó árvízi érték és az ennek jelentkezése során lebocsátott maximális vízhozam arányát értjük. Nyilvánvaló, hogy nagyobb tározótér esetén ez az arány csökken, és az árhullám tömegével megegyező nagyságú tározótér esetén az érték a 0-t veszi fel (l. 7.f.l fejezet). Az árvízcsökkentő tározók teljesítőképességét az ún. teljesítőképességi nomogram alapján jellemezzük. Ennek függőleges tengelyéről leolvasható a tározóból a mértékadó árhullám idején leengedett árvízhozam, vízszintes tengelyén a maximális vízszinthez tartozó teljes tározótérfogat. Az ábra mezőjében vagy a mértékadó árhullám előfordulási valószínűsége (7-1,7. ábra), vagy — fixküszöbű homlokbukó esetén — kettős görbesereg van, amelynek értékei összetartoznak, az egyik görbesereg az árapasztó küszöbszintjével, a másik az árapasztó bukó átbukási szélességével jellemezhető (lásd (7-69) képlet). Az árvízcsökkentő tározók 1. és 2. alatti típusainak méretezése a 7-1,8. a és b ábrák alapján egyszerűen végrehajtható. A túlfolyás nélküli árvíztározó K térfogata egyenlő az érkező (mértékadó) árhullám tömegével, azaz K = VQ. = J Qé(t) dt [m3] (7-70) T A zsihpkezeléssel működő árvízcsökkentő tározó az alvízre tud bocsátani valamely C [m3/s] vízhozamot, térfogata: K = J Qé(t) dt - J Qtá{t) dt [m3] T T (7-71)
