Kontur István (szerk.): Hidrológiai számítások (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1993)
7. Víztározás - 7.4 Az árvízcsökkentő tározók méretezése
528 7. Víztározás A tározó teljesítőképességi görbéit a 7-J,5. ábrán tüntettük fel. Megjegyezzük, hogy az eljárások numerikus összehasonlítására nincs mód, mert különböző feltételekkel és különböző korlátozásokkal készültek, valamint a görbék paraméterét képező valószínűség is különböző. (Az integrálgörbés méretezésnél p a vízszolgáltatás biztonsága, a Krickij-Menkel-eljÁTásnái p = 1 — p' a hozzáfolyás p' valószínűsége alapján számítható, a Moran modellnél a p = 1 — Pq, a vízszolgáltatás biztonsága a kiürülés határvalószínűsége alapján adódik.) Ezért csak grafikus összevetésre van mód. Ebből megállapítható, hogy a végeredményeket tekintve (melyek különböző fogalmakat jelentenek) hasonlóság van az eljárások között. Az integrálgörbés eljárásból szerkeszthető p = 100%-os valószínűségű teljesítőképességi görbe — egy bizonyos tározótérfogat, illetőleg vízfogyasztás fölött — a Krickij-Menkel-eljárás p = 97%-os valószínűségű, és a Moran-modell p = 95%-os valószínűségű tározási jelleggörbéjének felel meg közelítőleg. Ebből tehát látható, hogy a relatíve nagyobb tározótérfogatok a Moran modellből adódnak. (Persze csak akkor, ha az éves modellt alkalmazzuk. A túlméretezés vagy az időegység csökkentésével, vagy a Goda-féle modell alkalmazásával kiküszöbölhető.) 7.4 Az árvízcsökkentő tározók méretezése Az árhullámok átvonulási jelenségei a tározókon, ill. az árhullámok ellapulási jelenségeinek ismerete és az árvízcsökkentő tározók térfogatának meghatározási problémái szoros kapcsolatban vannak. A továbbiakban ez utóbbi kérdések kapcsán világítjuk meg az első problémakört is. A méretezésnél először fölvetődő kérdés a mértékadó árhullámkép meghatározása. Ezzel itt nem foglalkozunk, mert más fejezetek (4-4 és 6) részletesen taglalják ezt a problémát, így a továbbiakban adottnak tételezzük fel a mértékadó, ill. számításainknál figyelembe veendő árhullámképet. 7.4.1 Az árvízcsökkentő tározók teljesítőképességi görbéje és görbeserege Az árvízi tározó teljesítőképességi görbéje az alvízre engedett (mértékadó) nagyvízhozam vagy árvízhozam, és a tározó térfogata közötti összefüggés (7~46. ábra): NQ* = = fV<) (7-66) A görbének két jellegzetes pontja van, a K = 0 tározótérfogat esetén az alvízre engedett nagyvízhozam (NQa) megegyezik a tározóba érkező árvízhozammal (NQe). Ha az alvízre engedett vízhozam nulla, akkor a tározótérfogat megegyezik az érkező árhullám teljes tömegével (V£q). A vizsgálatoknál mindig feltételezzük, hogy a tározó teljesen üres! Általában azt mondhatjuk a tározóba érkező és onnan távozó vízhozamokra, hogy NOé NQa < NQe, illetve NQ* = —— n ahol az n pozitív valós szám, az érkező árhullám csökkentésének mértéke. (7-67)
