Kontur István (szerk.): Hidrológiai számítások (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1993)

7. Víztározás - 7.3 A valószínűségelméleten alapuló Moran-féle tározóméretezési eljárás

526

7. Víztározás- Ellenőrzés: P0 + P\ + P2 + P3 = 0,55 + 0,14 + 0,11 + 0,20 = 1,00- Tehát: az ipari üzem számára egy K = 8,0 ■ 106 m3-es tározóból M — 5,0 • 106 m3 vizet kiszolgáltatni p = 1 — Po = 1 — 0,55 = 0,45, azaz 45%-os biztonsággal lehet.- A tározóállapotok — mint stacionárius sztochasztikus folyamat — határeloszlása:

Po = 55% P2 = ll%

Pj = 14% P3 = 20%

P4 = P5 = P6 = P7 = P8 = 0%

(Hosszú idő eltelte után az egyes tározóállapotokban ilyen valószínűséggel tartózkodik a rendszer — azaz a vízkészlet — aktuális értéke.)

A határeloszlás-függvény a ábrán látható.

0123456789 )0 [lOe m]

Tarázott víztömeg, mint tározóállapot

7-44. ábra. Az ipari üzem tározójának határeloszlás-függvénye

7.3.4 A különböző tározóméretezési eljárások eredményeinek

összehasonlítása

Az alábbiakban röviden bemutatjuk egy vízfolyás adott szelvényében létesítendő tározó teljesítőképességi görbéit, különböző tározóméretezési eljárások összevetésével (Papp G.). A vizsgált vízfolyás a Császárvíz (1934-1959), a tározóméretezési módszerek:- Integrálgörbés eljárás,- Krickij-Menkel-féle eljárás,- Moran tározási elmélete.