Kontur István (szerk.): Hidrológiai számítások (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1993)
2. Hidrológiai statisztikai módszerek - 2.3 Eloszlásfüggvények
48 2. Hidrológiai statisztikai módszerek A túrkevei csapadékok adatsorát bontsuk 5 osztályközre. (Természetesen 30 adatot nem célszerű osztályközre bontani, hiszen nem teljesülnek a bevezetőben említett feltételek. A példát mégis erre az adatsorra mutatjuk be, hogy az eredményeket az eddigiekkel és a következőkkel összehasonlíthassuk.) Az osztályközök hosszúsága legyen 8,0 mm. Mivel a középső és a legnagyobb gyakoriságú osztályköz gyakorisága erősen különbözik, Xo értékét a két osztályköz között vettük fel (2-13. táblázat). 2—13. táblázat. A momentumok számítása egyenlő hosszúságú osztályközökre való bontással Osztályköz mm *ki mm Vi ki ki ki kiVi Vi kiVi 0-8 4 20-1 1-1-20 20-20 8-16 12 7 0 0 0 0 0 0 16-24 20 1 1 1 1 1 1 1 24-32 28 1 2 4 8 2 4 8 32-40 36 1 3 9 27 3 9 27 o cr> II E-14 34 16 / = 8 mm xq = 12 mm A „kezdeti” momentumok: m<1 = “55 = _tl’47 m'2 = |* =1,15 mi =| = 0,53 A középérték és a centrális momentumok: x= 12-0,47-8 = 8,24 mm (8,43) M2 = 82(1,13 - 0,472) = 58,2 mm2 (53,1) M3 = 83(0, 53 + 3 • 0,47 • 1,13 - 3 • 0,473) = 927 mm3 (929) Zárójelben feltüntettük az előző pontban számított értékeket. Annak ellenére, hogy messze nem teljesülnek azok a feltételek, melyeket e pont bevezetőjében említettünk (az adatsor rövid, az erős aszimmetria miatt az adatok kétharmada egy osztályközbe, míg három osztályközbe csak egy-egy adat esik), a közelítés jónak mondható. 2. Egyenlő gyakoriságú osztályközök Minden osztályközbe ugyanannyi adat esik, így ez az azonos gyakoriság kiemelhető. Az osztályközbe eső adatokat páratlan számú adat esetén a középsőnek
