Kontur István (szerk.): Hidrológiai számítások (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1993)

2. Hidrológiai statisztikai módszerek - 2.2 Előkészítő vizsgálatok

34

2. Hidrológiai statisztikai módszerek

öntözés hatására emelkedik a talajvízállás stb. A 2-7. ábrán bemutatott mindkét adatsort egyöntetűnek tekinthetjük.

Az egyöntetűség számszerű jellemzésére statisztikai próbákat mutatunk be. A vizsgálatokhoz az adatsort általában középen kétfelé vágjuk (páratlan adatszám esetén az első vagy utolsó adatot elhagyjuk), és a két rész-adatsort hasonlítjuk össze.

2.2.3.1 Kétmintás próba

Összehasonlítjuk a két fél adatsor azonos sorszámú elemeit. Ha az első fél adatsorból származó a nagyobb, akkor -fi, ellenkező esetben —1 legyen az összehasonlítás z[ eredménye. A z[ értékeket folyamatosan összegezzük. Ha ez sehol sem lépi túl a c = (p, k) határértéket (2-3. táblázat), az adatsor egyöntetű.

A túrkevei csapadékokat felhasználva a 2-6. táblázatban:

2—6. táblázat. Egyöntetűségvizsgálat kétmintás és előjel-próbával

Sorsz.

Xi

xk+i

zi

Eb'

Zi

1.

8,9

2,5

+ 1

+i

1

2.

4,1

6,5-1

0

0

3.

8,9

11,1-1-1

0

4.

5,5

4,5

+ 1

0

1

5.

6,5

2,1

+ 1

+1

1

6.

3,2

2,8

+ 1

+2

1

7.

6,9

1,1

+ 1

+3

1

8.

11,8

10,0

+ 1

+4

1

9.

5,7

7,1-1

+3

0

10.

10,0

5,2

+ 1

+4

1

11.

12,5

35,0-1

+ 3

0

12.

30,0

6,0

+ 1

+4

1

13.

6,5

3,8

+ 1

+5

1

14.

4,8

16,7-1

+4

0

15.

7,7

5,5

+ 1

+5

1

A maximális (J2zí) érték =+5, ami nagyobb a táblázat p = 5% és k = 15- höz (k = y = 15 összehasonlítást tettünk) tartozó (3) értékénél. Ezek alapján az adatsor nem tekinthető egyöntetűnek.

2.2.3.2 Előjel-próba

Ha az első fél adatsor azonos számú eleme nagyobb, Z{ = 1, ellenkező esetben 0 (vagy fordítva).

A továbbiakban a függetlenségvizsgálatnál ismertetettek szerint járunk el.