Kontur István (szerk.): Hidrológiai számítások (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1993)
4. A hidrológiai körfolyamat elemeinek számítása - 4.1 A párolgás
198 4. A hidrológiai körfolyamat elemeinek számítása 4-9. táblázat tartalmazza, a c szorzótényezőket a 1,-8. táblázat szerint vettük figyelembe. A téli-koratavaszi hónapok párolgásadatai becsült értékek, a Meyer-, illetőleg aerodimamikai eljárással való összehasonlításhoz számítottuk a IV.-X. hónapok párolgásértékeinek %-ában, az említett eljárások figyelembevételével. Érdekességképpen megemlítjük a különböző párolgásmérő kádak adataiból számított természetes vízfelületpárolgások meglepő egyezését. Ez a havonkénti P értékeknél is szembetűnik, de a IV.-X. hónapokra vonatkozó összegekre még inkább igaz, ugyanis: p(3m ) = 685,5 mm, p(Al = 683,0 mm, azaz csaknem teljes az egyezés. Ez a megjegyzés az évi párolgásösszegekre is vonatkozik. (A példában az elpárolgott vízmennyiségek Vp értékeinek számítását mellőztük.) 4.1.1.5 A különböző módszerek összehasonlítása Érdemes összehasonlítani az egyes párolgásszámítási eljárások végeredményeit. Ezt a 4-10. táblázatban mutatjuk be. A Meyer-féle és az aerodinamikai eljárás között lényeges eltérés nincs, a két módszert egyenrangúnak ítélhetjük meg. Egyes hónapok párolgásösszege csaknem egyenlő, az évi párolgásösszegek eltérése 11-12% körül van (119,7 mm), a legnagyobb eltérés május hónapban található, értéke 39,5 mm. Miután az aerodinamikai eljárás valamivel nagyobb értékeket ad, párolgási veszteségek számításánál a biztonság javára kapunk párolgásadatokat. A kádpárolgások alapján meghatározott vízfelületpárolgási értékek a különböző kádtípusoknál tökéletesen egyeznek. A kádpárolgási adatokból levezetett természetes vízfelületpárolgások mind a Meyer, mind az aerodinamikai eljárásnál lényegesen kisebb értékeket mutatnak. (Az eltérések 20-30% körül vannak.) Párolgási veszteségek számításához az aerodinamikai módszert, vízmérleg számításoknál a Meyer-féle eljárást ajánljuk. Ha kádpárolgási adatok állnak rendelkezésre, célszerű azok alapján számolni, de a szorzótényezők értéket a helyi klimatikus viszonyok függvényében módosíthatjuk, és a módosított értékekkel határozhatjuk meg a tényleges vízfelületpárolgási összegeket. 4.1.2 A természetes felszín párolgása A természetes felszín párolgását másképpen területi párolgásnak is szokás nevezni. A számításoknál rendszerint egy vízgyűjtőterület maximális evapotranspi- rációját határozzuk meg. 4.1.2.1 A területi párolgás becslése A területi párolgás sokévi átlagértékeit a 4~8. ábra alapján határozhatjuk meg. A területi párolgás havi összegének sokévi átlagértékeit a havi középhőmérsékletek sokévi átlaga és az évi párolgás sokévi átlagértéke alapján a 4~9- ábra segítségével számíthatjuk. A területi párolgás havi szélsőértékeinek meghatározására a 4*10- ábra mutat be grafikonokat. Az átlagos visszatérési idő felvételével mind a minimális, mind a maximális párolgási értékek meghatározhatók az évi párolgás sokévi átlagértékeinek figyelembevételével. Az évi párolgás szélsőérté-
