Kontur István (szerk.): Hidrológiai számítások (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1993)
4. A hidrológiai körfolyamat elemeinek számítása - 4.1 A párolgás
4.1 A párolgás 193 A május-októberi vizhómérsékletek A havi közepes vizhőmérséklet eltérése a megelőző havi középtől, &t’,'C 4-6. ábra. A havi vízhőmérséklet eltérések számítása Folytatólagosan elvégezve a számításokat, hasonlóan meghatározhatók a havi közepes vízhó'mérsékletek novemberig (innentől azonosak a léghőmérséklettel). Ha vízhőmérsékleti méréseink vannak, akkor természetesen a fenti számítások mellőzhetők, a vízhőmérsékleti adatokkal közvetlenül számolhatunk. 4. A vízfelszín havi közepes hőmérsékletei alapján meghatározhatók a hozzátartozó telítettségi nedvességtartalom E(t') [g/m3] értékei is. Az E(t') függvényt grafikusan és numerikusán a f-7. ábra tünteti fel. (A pontosabb meghatározás érdekében célszerű a grafikonról leolvasni E értékeit.) 5. A tényleges nedvességtartalom (e, g/m3) és szélsebesség (w, m/s) értékeinek táblázatba írása után a párolgás meghatározásához minden változó rendelkezésre áll. (Megjegyezzük, hogy a telítési hiány számításához a bemutatott eljáráson kívül a f-11. ábra is felhasználható, ahol D = f(t,R).) Ha a szélsebességekre vonatkozóan a tó vagy tározó környékén nincs mérési adat, akkor a helyi észlelések hiányában a f-5. táblázatban foglalt értékeket használhatjuk. 6. Az a és 6 tapasztalati állandók értéke a mérési körülményektől függ, így elsősorban attól, hogy a vízfelszín (térszín) fölött milyen magasságban mérünk. A hazai meteorológiai hálózatban szabványosított mérési magasságok (e és t értékét 2,0 m-en, w értékét 7,0 m-en* mérve), és havi (harmincnapos) időegységekben végzett számítások esetén a = 11,0 és 6 = 0,20 értékekkel számolhatunk. * Egyes esetekben 10,0 m-en
