Kontur István (szerk.): Hidrológiai számítások (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1993)
1. Bevezetés
12 1. Bevezetés gerincét képezi. Ezután a hidrológiában viszonylag kevésbé elterjedt módszerek következnek: a megbízhatóságelmélet és a varianciaanalízis. A befejező rész a korrelációszámítással foglalkozik, mely ugyancsak nagyfontosságú a hidrológiában. Megemlítjük, hogy a fejezet rendkívül bő matematikai statisztikai táblázatanyaggal van ellátva, mely — egyes részeiben — még az etárgyú művekben is ritkaságszámba megy. A 3. fejezet a hidrológiai idősorok részletes elemzését tartalmazza, különböző típusú vizsgálati módszereket és modelleket számpéldákon keresztül bemutatva. A J,. fejezet, amely a hidrológiai körfolyamat legfőbb elemeit tárgyalja, a jegyzet egyik legfontosabb fejezete. Részletes számpélda és segédletanyag felsorakoztatásával ismerteti a párolgás, a csapadék, a beszivárgás és intercepció, a felszíni lefolyás, és a felszín alatti vizek, elsősorban a talajvíz témakörét, a számítási módszereket. Az 5. fejezet, a hidraulikai alapok leírása után (Chézy-formula), a felszíni vizek hidrográfiáját részletezi, példaanyagában több új részletre rámutatva. Tárgyalja az árhullámáthelyezés Muskingum-féle módszerét is. A 6. fejezet az árvízszámítás, az alkalmazott hidrológia egyik legfontosabb része. A mértékadó árvízhozam számításának hazai, tapasztalati módszerein kívül az árvízszámítás korszerű statisztikai eljárásait is közli a fejezet, összhangban a 2. és f. fejezetek vonatkozó anyagaival. Foglalkozik továbbá e fejezet a mértékadó árhullámképek meghatározásának hazai módszereivel is. A 7. fejezet víztározással foglalkozó anyaga az alkalmazott hidrológia másik igen fontos része. Ismerteti a tározási alapfogalmakat, a vízhasznosítási és árvízcsökkentő, valamint az úgynevezett komplex hasznosítású tározók számítási, méretezési módszereit. A fejezet utal a bruttó tározótérfogat meghatározási módjaira is. A 8. fejezet a jegyzet végén a legfontosabb hidrológiai szakkifejezések, fogalmak rövid idegen nyelvű szótárát adja közre, a nyelvi képzéshez való szerény hozzájárulásként. A szótár ötnyelvű, a magyar szakkifejezés mellett angol, francia, német és orosz nyelven szerepelnek a hidrológiai alapfogalmak. Könyvünk, mint hidrológiai számítási segédlet, az építőmérnöki oktatás első ilyen jellegű segédlete, de a vízépítőmérnöki szakmában is viszonylag ritka, a hidrológia egészét átfogó számítási segédlet. Miután jóformán valamennyi hidrológiai feladat megoldásához segítséget nyújt a Hidrológiai számítások, reméljük, hogy a Budapesti Műszaki Egyetem és a társ műszaki egyetemek hallgatóin kívül az azonos szakú főiskolák hallgatói, valamint az agrár-, erdő- és kertészmérnöki egyetemek és főiskolák hallgatói is haszonnal fogják forgatni új könyvünket. Ajánljuk könyvünket továbbá a felsorolt szakterületeken dolgozó elméleti és gyakorlati szakembereknek is, akik a műszaki-agrár szakterületeken hidrológiai tervezéssel, beruházással, fejlesztéssel, kutatással foglalkoznak. így munkájukhoz használhatják a kutatóintézetek, a vízügyi igazgatóságok, az útügyi igazgatóságok mérnökei, a vízgazdálkodási, öntözési, vízrendezési társulatok szakemberei, valamint a környezet- és természetvédelmi felügyelőségek munkatársai is. Végül kiemeljük, hogy munkánk során jelentős segítséget kaptunk lektorunktól, dr. Zsuffa István professzortól, a műszaki tudomány doktorától. Segítségét ezúton is köszönjük. Budapest, 1992. december A szerkesztő
