Komplex hasznosítású tározórendszerek tervezése és üzemelése (VMGT 103. VIZDOK, Budapest, 1979)

2. Komplex hasznosítású tárózórendszerek tervezése - 2.2 Tározórendszerek tervezésének menete

A vizf elhasználás! igények kielégítésénél az Ide. Zeni megoszlás lényegesen egyenletesébe, a szabályozás, üzemirányítás folyamatosabb, a vizfelhasználó helyek általiban nem Kötődnek a vizfolyásrendszerhez , lehetőség van a ke gsiet helyekről az

igényhelyekre történő viz szállításra. A soonto issi és egyes x— gények általában az előbbi igényeket fontossági sorrendben követik, a vizfelhasználás.illetve hasznosítás lokális jellegű, vízszállításra csak speciális esetben van szükség.

Pelmerül a kérdés, hogy miért van szükség az igények, illetve azok kielégíthetőségének ilyen összehasonlítására. Az i- gények kielégítése alapvetően kétféle üzemelési feladatot határos meg:- nevezetesen a mind nagyobb vízmennyiség tározását (a vízfelhasználást igényeknél), illetve- a mind nagyobb üres tározótér biztositását (az ár- és belvizszabályozásnál, valamint a vízminőségi szabályo- z s sn ■. j~ ).

E kétféle feladat ellentétes jellegű üzemiránvitást jelent,ha egyazon tározónál mindkét tipusu igény kielégítése a cél (komplex hasznosítású tározóknál). Ennek megoldásának egyik lehetséges útja, hogy rögzítésre kerül egy un. üzemvizszimt (üzemvizi térfogat V^) (2. ábra) ,- mely értéket a vizfelhasználási igények kielégítésénél maximálisan tartható értéknek kell tekinteni; a hosz- szabb idejű szabályozás (éven belüli, vagy több éves) feladata pedig ezen űzemvizszintig a tározó mielőbbi feltöltése, természetesen a vízigények folyamatos kielégítése mellett,

H - a tározóban tartható viz- szint,

H