Komplex hasznosítású tározórendszerek tervezése és üzemelése (VMGT 103. VIZDOK, Budapest, 1979)

2. Komplex hasznosítású tárózórendszerek tervezése - 2.1 Tározórendszerek komplex hasznosítása

24- az árvizekre megfelelő előre.ielzéa (vizhozamidősor).

A vizminőségszabályozási igények jelenleg elsősorban a jelentősebb (rendkívüli vagy folyamatos) szennyezések csökkentésére irányainak. A vízminőségi problémák növekedése, a vízfelhasználásra vonatkozó minőségi követelmények magasabbá válása a jövőben a mennyiségi és minőségi vízgazdálkodás szerves és megbonthatatlan egységét fogja igényelni, amely feladata már nemcsak a jelentősebb szennyezések elhárítása, hanem a vízrendszerek vízminőségi jellemzőinek teljes szabályozását fogja jelenteni. E fejlődéshez azonban még számoB szaktudományi kérdésre kell választ adni.

A jelenlegi vizminőségszabálvozási igények és a vizfe1- használási igények együttes kielégítése egy adott tározónál a vizfeIhasználási igény kielégítése szempontjából vízminőségi problémákat vet fel (minőségi romlással kell számolni), ugyanakkor mennyiségi előnyökkel (szenny- és használt vízből származó^ többlettel) járhat. A vizminőségszabályozás oldaláról vízminőségi javulást (higulást) eredményezhet. Az igények e- gyüttes kielégítésénél természetesen meghatározó szerepe van a szenny- és használt viz minőségi jellemzőinek, a minőségi mutatók esetleg ki is zárhatják az ilyen komplex megoldás lehetőségét. Az előnyök és hátrányok optimálásának megoldása szükséges a tározó ütemének megoldásához. Ilyen feladatmegoldásra mutatunk be példát a 3.5 fejezetben.

Speciális szennyezés (pl. hőszennyezés stb.) esetén a szennyezés külön előnyökkel is járhat a vizfelhasználás során. Erre példaként említhető a Dunai Kőolajipari Vállalat (DKV százhalombattai hőszennyezéssel terhelt (meleg) vizének hatékony mezőgazdasági (halászati) hasznositása.

Más jellegű, de ugyancsak hatékony szennyvizhasznositásra említhető példaként a Selypi Cukorgyár gyári szennyvizeinek el