Kienitz Gábor: A belvízrendezés hidrológiai alapjai kutatásának kritikai fejlődéstörténete (VITUKI, Budapest, 1972)

8. A komplex vízgazdálkodás részét képező belvízrendezés hidrológiája

- 57 során megállapította, hogy háromféle módon keletkezhet a növényre káros vizbőség: felszíni viz formájában, mely elborítja a talaj felszínét és teliti a talaj pórusait; a megemelkedett talajvizszin révén, mely ugyancsak teliti a pórusokat; végül a transpirációs zóna nag.y pá- ratelitettsége folytán» Megállapitásai elősegítik a belviz fogalmának meghatározását és azoknak a határvonalaknak a pontos rögzítését, amelyek elválasztják a hasznos és kívánatos vízvisszatartást a belvizi elöntéstől.

A belvízkárok keletkezésével kutatási jelleggel 1955 óta foglalkozik a szerző és Cziráky József a Pe- resi, illetve 1965 óta a Mirhó-Gyolcsi kísérleti bel- vizöblözetben, Ezek - a párhuzamosan végzett hidrológiai megfigyelések kiegészitésekép - kiterjednek a mezőgazdaság művelési mód jellemzőire /szántási mélység, talajmüvelés, trágyázás, károsodás nélküli terméseredmény/, ami lehetővé teszi a mezőgazdasági jellegű bea- vatkozások hatásainak felmérését [22].

8.13o A felületi vizek keletkezésének törvényszerűségei

E kutatások között jelentős helyet foglalnak el azok, amelyeket Oroszlány István és Sági Károly ismertetnek DC- Parcellás kísérletekkel keresik, hogy a felületi vizek keletkezésének milyen okai és feltételei vannak, hogy ezt különtöző tényezők mikép befolyásolják, és hogy a vizek keletkezésük után miképpen g;yükeznek össze. Természetes és mesterséges csapadékok esetében vizsgálják a lefolyá- si tényező alakulását, s hogy ez milyen összefüggésben áll a növénykultúrával, illetőleg a művelési móddal. A kutatások célja a mezőgazdasági termelés számára egyre nagyobb je lentőségü csapadékvisszatartás megoldásához a helyes módsze