Kienitz Gábor: A belvízrendezés hidrológiai alapjai kutatásának kritikai fejlődéstörténete (VITUKI, Budapest, 1972)
8. A komplex vízgazdálkodás részét képező belvízrendezés hidrológiája
- 54 Azzal pedig, hogy utóbbi szabja meg, bogy egy adott időpontban a területen lévő viz hogyan tud lefolyni, és ez szabályozza a viznek a területen történő tározódását t tulajdonképen a statikus szemlélet egyik alapelvét használják felo 8. A komplex vizgazdálkodás részét képező belvizrendezés hidrológiája A modern nagyüzemi mezőgazdasági termelésnek a vízgazdálkodással szembeni igényeit a legutóbbi évtizedben fogalmazták meg világosan: Magasszintü mezőgazdasági termelés mellett a vizgazdálkodás célja a növények számára optimális nedvesség-viszonyok biztosítása, s a belviz- -kérdés a problémának az egyik oldala: ki kell küszöbölni a káros vizbőséget. Napjainkban mezőgazdaságunk elérte azt a szintet, amelynél a belviz-kérdést csakis igy szabad felfogni. Ezért elméleti és gyakorlati szempontból helyesnek kell megítélnünk minden olyan munkát, amely ebben a szemléletben keres összefüggéseket és megoldásokat, viszont egyoldalúnak és torzitottnak minden olyan nézetet, amely a belvíznek más jelentőséget tulajdonit. Ilyen torzítások két oldalról is jelentkezhetnek. Az egyik a belvíznek ma már elavultnak tekinthető szemlélete, mely csak vizlevezetésről akar tudni, és azt kizárólag vizimérnöki feladatnak tartja, A másik viszont nem ismeri el a belviz létezését sem, mindennemű viz elvezetését a mezőgazdaság megrablásának tartja. A komplex vizgazdálkodás szemléletében gondosan felderítik a növények érzékenységét a vizbőséggel szemben, a talajban tározott vizmennyiségek változásának körülményeit és mindezek alapján a termelés számára optimális vizháztartási viszonyok biztosításának módját. Ezek a vizsgálatok megszabják a belvizrendszer működésével kapcsolatban figyelembeveendő hidrológiai szemléletet is. Ez a szemlélet pedig a di-
