Kienitz Gábor: A belvízrendezés hidrológiai alapjai kutatásának kritikai fejlődéstörténete (VITUKI, Budapest, 1972)
6. Vízgazdálkodási elvek jelentkezése a belvíz hidrológiájában
- 24 számitani. Ezzel a számítási móddal tehát az aszályos évsorozatok kapcsolatba voltak hozhatók a belvízrendezésben elterjedt kiépítési értékekkel és gátat lehetett emelni a túlzottnak vélt fejlesztési igények elé. Ennek. a szemléletnek legnevesebb képviselője Trümmer Árpád volt. A belvizrendezés terén szükséges fejlesztéseket már 1942-ben igen világosan megfogalmazta "Belvízrendezésünk fontosabb feladatai" c. munkájában [50]. A gyakorlatban azonban - éppen a vizháztartási egyenleten alapuló statikus szemlélete miatt - a fejlesztésekre vonatkozó elképzelései elmaradtak a belvizrendező szakemberek elképzelései mögött. "Előterjesztés az Országos Vízgazdálkodási Tanácshoz a belvizrendezés fejlesztéséről" c. tanulmányában [51] a fent vázolt számítási módszert fejti ki, kiegészítve azt Vermes Miklós által kidolgozott gyakorlati alkalmazási példákkal. Ezek egyike a Holt-Sebeskörös vízgyűjtőjére vonatkozott, és olyan fejlesztési értéket állapított meg erre a területre, amely messze elmaradt a helyi fejlesztési igények mögött. A gyakorlat részéről ez vitát váltott ki. Kienitz Vilmos "A Holt-Sebeskörös vízgyűjtőterületéről levezetendő belvizmennyiségek megállapítása" c. tanulmányában [24] tényleges mérési adatok feldolgozásával adott képet a károkat okozó, és ezért elvezetendő belvizek mennyiségi megoszlásáról. Bebizonyította, hogy a megkívánt levezetési kapacitás, lényegesen nagyobb a vizháztartási egyenlettel számítottnál. Trommer Árpád statikus szemlélete, amelyet a vizháztartási egyenlet alkalmazására épitett, két okból is vitatható volt. Az egyik a statikus szemléletre általánosan jellemző merevség, mely nem számol a belviz-jelenségben az összegyü- lekezés dinamizmusával, és ezért figyelmen kivül hagyja a gyakorlatban mértékadónak bizonyuló helyzeteket. A másik pedig az a tény volt, hogy a talaj tározó-terének a megelőző csapadékok által való több-kevesebb mértékű feltöltődésével
