Kézdi Árpád - Markó Iván: Földművek - Víztelenítés (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)
4. Markó I.: Földművek árkai és biztosításuk
v = 0,30 m vastag ctöngöléssel tömörített 5-10% tiszta kvarchomokkal javított agyag 4.27. ábra. Gyeptéglasávval ellátott, tiszta kvarchomokkal javított agyagburkolat A stabilizált árokburkolatok építésekor a következő feladatokat géplánccal láthatják el: Az első módszernél in situ az árok talaját felszakítják, felaprítják és porítják, a talajjavító anyagot rászórják, szárazon összekeverik, nedvesítik, nedvesen összekeverik, tömörítik és utókezelik. A másik módszer esetében mozgó géptelepet működtetnek. A fellazított talajt a burkolandó árok mentén haladó gépekbe felemelik, a talajkeveréket géppel állítják elő, amit a burkolóanyag elterTtése~es~Eomörítése követe A harmadik módszernél stabil keverőtelepet létesítenek, és az árok talaját a keverőgéphez szállítják, és a megkevert talajt mobil teherautókkal a beépítés helyére szállítják. A talajstabilizációs árokburkolatról ma még kiforrott véleményt mondani nem lehet. Annyit azonban már ma is megállapíthatunk, hogy a mai technológia mellett ennek a burkolatnak nincs hosszú élettartama és nem vízzáró, továbbá, hogy a gyom felveri. Agyagból készített árokburkolatokkal a Szovjetunió enyhe éghajlatú országrészeiben kísérleteztek (Frolov, 1954). A kövér agyagot 5...10% tiszta kvarchomokkal keverték, és 30 cm vastagon az árokba mélyített tükörbe tömörítették (4.27. ábra). Az agyagból készített árokburkolat vízzárósága használatbavételkor a betonnal vetekedik, azonban sajnos, hazánk éghajlata erre nem alkalmas. Szokás még a homokos agyag- vagy agyagos homok- vályog-) talajba döngölt 7...10 cm vastag salak- vagy zúzottkő réteg alkalmazása is. Hazánk klimatikus adottságai mellett azonban ezt sem javasoljuk. A homoktalajokba mélyített árkokat a Szovjetunióban 10...15 cm vastagon pakurával itatják át. 1 m2-en 15 I pakurát használnak fel. Hasonló megoldásokkal hazánkban is kísérleteztek, de ezek az olcsó burkolatok szélsőséges éghajlatunkon nem váltak be. Megkísérelték rostált pelyvával keverni az agyagot (6 kg/m3 mennyiségben), amelynek ily módon igen jó vízzáró tulajdonságai voltak, de a fagyhatásokat nem bírta, nyári szárazságban felporzott, majd rövid időn belül a növényzet a burkolatot teljesen belepte. Árokburkolat talajcserével (agyag, bentonitos talajkeverék) Magyarország éghajlatán csak akkor valósítható meg, ha az árok esése csekély; a csupasz földmeder eróziójától nem kell tartani; a talajcsere-réteget a külső mechanikus és atmoszferikus hatásokkal szemben (fagyhatás) igen vastag védőréteggel megvédjük; a rézsű 1:3-nál nem meredekebb; a talajcsere 30 cm-nél vastagabb. Az öntözőcsatornák talajszigetelésének tartóssági vizsgálatakor megállapították, hogy a fagyperiódusok hatására a 95%-os vagy ennél is nagyobb tömörségi fokúra beépített talajminták áteresztőképessége a tömör állapotban mért értéknek kb. ezerszeresére nőtt; az áteresztőképesség sokkal nagyobb mértékben nőtt, mint az várható lett volna; az ismételt szárítás és nedvesítés hatása az áteresztő- képesség növelésében kisebbnek mutatkozott, mint a fagyperiódusoké; a talajszigetelés leterhelése a fagyhatásra bekövetkező rohamos áteresztőképesség-csökkenést nem változtatta meg. 4.52. Tégla árokburkolatok A század első harmadában hazánkban falazótéglából több helyen készült mederburkolat. Éghajlatunkon a falazótégla burkolat általában nem bizonyult tartósnak, mert átázott állapotban a fagyhatás következtében szétmállik. A Tiszántúlon kísérleteket folytattak a vasbeton bordák közötti habarcsba rakott téglafalazatnak bitumen szigetelő- réteggel történő bevonásával. Sajnos, sem ez, sem pedig az aszfalthabarcsba rakott, élére állított téglaburkolat sem vált be, annak ellenére, hogy az utóbbit 1 cm vastag kátrányrétegű jutabetét szövetes aszfalt szigetelőréteggel látták el. Egyes helyeken cementhabarcsba rakott — külön erre a célra égetett — élére fektetett téglaburkolat pár évtizedig tartósnak bizonyulhat, de a kő- vagy betonburkolattal még így sem veheti fel a versenyt. Igen tartósnak bizonyultak a kohósalak téglából készített burkolatok (pl. a Hangony völgyében), ahol a sok évtizedes burkolaton semmiféle korrózió sem tapasztalható. Ezért indokolt lenne kohóüzemeink környékén (Ózd, Miskolc, Dunaújváros) ezt a burkolati módot minél szélesebb körben alkalmazni. A kohósalak téglát úgy fektetjük, hogy hosszabbik, keskeny oldala legyen a felszínen az árok tengelyének irányában (4.28. ábra). A hézagkitöltő cementhabarcsot 450 kg/m3 C 400-as keverési aránnyal készítjük. 69
