Kézdi Árpád - Markó Iván: Földművek - Víztelenítés (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)

4. Markó I.: Földművek árkai és biztosításuk

4.10. ábra. Vízfolyások, zárt csatornák hidraulikai méretezési táblázata Schewior szerint (R — 0,0S...2,00; v — 0,1...3,3 m/s)

4. példa

Ismert az árok mértékadó nagyvízhozama (Q); az árok fenékszélessége (a); az árok vízmélysége (h); a rézsűhajlás (p). Keressük az árok fenékesését (/).

A d a t o k :

Q = 0,24 m3/s az árok mértékadó nagyvízhozama; a = 1,0 m az árok fenékszélessége; h = 0,25 m az árok vízmélysége; p = 1:1 az árok rézsűhajlása.

A 4.9. ábrán a bal oldali grafikonon az a = 1,00 m fenék- szélességet levetítjük a h = 0,25 m vízmélység vonalára,

majd innen vízszintesen kivetítjük a középső grafikon felé és megkeressük a Q = 0,24 m3/s függőlegessel való metsződés helyét, amely I = 10%o lesz

A víz középsebessége (4.2. táblázat):

v = cQ = 3,20 • 0,24 = 0,77 m/s.

Gyakran előfordul, hogy az árkok anyaga és ezzel a meder- érdességi tényező is eltér a 4.9. ábrán megadott n = 0,035 értéktől. A különböző mederérdességi tényező (n) és a trapézalaktól eltérő árokkeresztmetszet esetében segítségül vehetjük a 4.10. ábrán (Schewior, 1939) látható grafikont, amely a különböző hidraulikus sugárhoz (R) és a mederérdességi tényezőhöz (n), valamint fenékeséshez (/) megadja a vízsebességet (v).

56