Kézdi Árpád - Markó Iván: Földművek - Víztelenítés (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)
4. Markó I.: Földművek árkai és biztosításuk
4.2. ÁRKOK TE RVEZÉSE Ha a földmunkák nyílt árkainak hossza a 200 m-t meghaladja, akkor azok vízhozamát — esetről esetre — számítanunk kell. A 200 m-nél rövidebb árkokat az utak oldalárkára a 4.2. ábrán megadott méretekkel és eséssel képezzük ki. A 200 m-nél hosszabb árkok mértékadó nagyvízhozamát számítás alapján határozzuk meg, a 2.1. táblázatban összeállított, ajánlott gyakorisági értékek, a 2.3. és 2.4. táblázatokban feltüntetett lefolyási és terepesési tényezők, valamint a 2.5. és 2.6. táblázatok határsebességei alapján. A vízgyűjtő terület nagyságát az előbbiekben közölt módszerrel állapítjuk meg (3.2 fejezet). A 200 m-nél hosszabb árkok méreteit a mértékadó nagyvízhozam alapján a nyílt felszínű medrek hidraulikájában ismertetett módon (3.1. fejezet) határozzuk meg. Az árok méreteit számítás nélkül is leolvashatjuk a 4.9. ábrán feltüntetett grafikonok segítségével (Schewior, 1939). A grafikon az elhanyagolt, növényzettel benőtt meder n = 0,035 érdességi tényezővel számított értékeket tartalmazza, tekintettel arra, hogy az árok — elkészítése után rövid időn belül — a növényzet felnövekedése miatt ilyen állapotba jut. Számításunk tehát a biztonság javára történik. A 4.9. ábrán a középső grafikon függőleges vonalai a Q = = 0,005.. .5,000 m3/s határok között a levezetendő vízmennyiséget tüntetik fel. Ezeket a függőlegeseket ferdén keresztező vonalak az / = 0,1.. .100,0%o közötti eséseket tüntetik fel. A jobb és bal oldali grafikonok a fenékszélesség és vízmélység adatait tartalmazzák 1:1, ill. 1:1,5 rézsűhajlás mellett. 53 4.9. ábra. Árok hidraulikai méretezési
