Kézdi Árpád - Markó Iván: Földművek - Víztelenítés (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)
3. Markó I.: A terep víztelenítése
3.4. táblázat Trapéz alakú keresztszelvény fenékszélességének meghatározása fokozatos közelítéssel Fenékszélesség Nedvesített terület Nedvesített kerület Hidraulikus sugár Sebességi tényező Vízmennyiségi tényező a F p R s K m m2 m m m/s m3/s 2,4 10,8 9,6 1,125 43,6 471 2,6 11,2 9,8 1,143 44,1 494 2,8 11,6 10,0 1,160 44,5 516 Adott a nyílt felszíné', trapéz alakú meder érdességi tényezője (n), a vízmélység (/?), a rézsű hajlása (p), a vízszint esése (/), a vízemésztő képesség (Q). Keressük a csatorna hidraulikailag legkedvezőbb fenékszélességét (3.6. ábra). 3. példa 3.6. ábra. Trapéz alakú csatorna Hidraulikailag legkedvezőbb szelvényének meghatározása A nedvesített kerület: P = a + 2/í/l + D2; P = 2,40 + 2• 2,00Yl + 1,52 = 9,60 m. A hidraulikus sugár: R F P 10,8 9^ 1,125 m. A 3.2. táblázatból az n = 0,025 és R = 1,125 m értékekhez leolvassuk a sebességi tényezőt, s = 43,6 m/s értékét. A mennyiségi tényező: K = Fs= 10,8-43,6 = 471 < 510 m3/s. Mivel az így kapott K érték alacsony, kiszámítjuk az a = 2,60 m és az a = 2,80 m fenékszélességre is az adatokat és az eredményeket a 3.4. táblázatban összefoglaljuk. A táblázat adataiból a 3.5. ábrán feltüntetjük a K tényező változását az a fenékszélesség függvényében, és grafikusan meghatározzuk, hogy a K = 510 m3/s-nak a = 2,75 m fenék- szélesség felel meg. K [m3/s] A keresett StOmtys értékéhez a - 2,75 fenékszélesség tartozik 3.5. ábra. A vízmennyiség-tényező (K) változása a fenékszélesség (a) függvényében A csatorna hidraulikailag akkor a legkedvezőbb — tehát a legtöbb vizet emészti —, ha alakja kielégíti az és /?hl = 2(VTT72- 0) feltételeket, ahol R hidraulikus sugár, m; h vízmélység, m; ßM = a hidraulikailag legkedvezőbb rézsűhajlás tényezője; q a rézsűhajlás kotangense; a a csatorna meghatározandó fenékszélessége, m. A hidraulikailag legkedvezőbb trapéz alakú szelvény meghatározásához szükséges ßhl viszonyszám értéke a rézsűhajtások függvényében a 3.5. táblázatban található. Pl. 1:1 rézsűhajlásnál a 3.5. táblázatból: /?„,=£ = 0.828, tehát a fenékszélesség a = 0,828/1. A középsebesség m/s-ban: vk = s y 7, ahol s a sebességi tényező, m/s; I a vízszintesés. Tételezzük fel, hogy a csatornát helyszínen csömöszölt betonnal burkolták. A durva betonfelület súrlódási tényezője n = 0,017 (3.3. táblázat). Ehhez, valamint a kiszámított R értékhez tartozó s adatot a 3.2. táblázatból vehetjük. A keresztmetszeti terület 41
