Kézdi Árpád - Markó Iván: Földművek - Víztelenítés (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)

3. Markó I.: A terep víztelenítése

3.2. táblázat folytatása 3.

n (érdességi tényező, 3.3. táblázat)

K

0,011

0,013

0,017

0,020

0,025

0,030

0,035

0,040

0,050

0,067

0,080

0,100

2,2

148,9

127,2

99,0

85,1

69,3

58,6

51,1

45,3

37,2

28,9

24,8

20,6

2,3

153,1

130,9

101,9

87,6

71,4

60,4

52,2

46,8

38,4

29,5

25,7

21,3

2,4

157,2

134,5

104,8

90,3

73,6

62,3

54,4

48,3

39,7

30,9

26,6

22,1

2,5

161,4

138,0

107,7

92,8

75,7

64,2

56,0

49,8

41,0

31,9

27,5

22,9

2,6

165,2

141,5

110,3

95,1

77,6

65,6

57,5

51,1

42,0

32,8

28,3

23,6

2,7

169,5

144,8

112,9

97,5

79,6

68,1

58,9

52,4

43,2

33,6

29,0

24,3

2,8

173,0

148,1

115,6

99,7

81,5

69,6

60,4

53,7

44,3

34,6

29,8

24,9

2,9

176,9

151,4

118,2

102,1

83,4

71,1

61,8

55,0

45,4

35,4

30,6

25,5

3,0

180,8

154,8

120,9

104,4

85,4

72,6

63,4

56,3

46,5

36,4

31,4

26,3

3,2

187,8

160,8

125,7

108,5

88,6

75,4

65,7

58,4

48,5

37,9

32,8

27,4

3,4

194,7

166,7

130,5

112,6

92,1

78,4

69,0

60,5

50,5

39,5

34,2

28,6

3,6

202,0

173,0

135,2

116,8

95,5

81,4

71,4

62,6

52,5

41,1

35,6

29,8

3,8

209,3

179,2

140,1

120,9

99,0

84,2

73,8

64,6

54,2

42,5

36,8

35,0

4,0

216,2

185,2

145,0

125,0

102,4

87,2

76,2

67,8

56,1

43,9

38,0

35,9

4,2

222,7

190,8

149,1

128,6

105,3

89,7

78,3

69,6

57,7

45,2

39,1

32,8

4,4

229,2

196,1

153,2

132,2

108,3

92,2

80,5

71,6

59,3

46,4

40,2

33,7

4,6

235,7

201,5

157,3

135,9

111,3

94,7

82,7

73,5

61,0

47.7

41,3

34,6

4,8

242,0

207,0

161,6

139,7

114,3

97,2

84,9

75,5

62,4

48,8

42,2

35,3

5,0

284,2

212,6

165,9

143,3

117,2

99,7

87,0

77,4

63,9

50,0

43,2

36,1

tartalmazza: ennek tényezőit a Pavlovszkij-féle összefüggésből számítottuk:

Rx

s = — , n

ahol R a hidraulikus sugár, m: n a meder érdességi tényezője (3.3. táblázat); x hatványkitevő, amelynek értéke: R > 1 m esetében x = 0,5 + 1,3ifn, R < 1 m esetében x = 0,5 -f 1,5\H.

A 3.3. táblázatban közölt Monn/ng-féle értékek egyenes, szabályos szelvényű szakaszokra alkalmazhatók. Enyhe kanyarulatokkal csatlakozó hosszú egyenesek esetében 0,001-del, élesebb kanyarulatok esetén 0,002-del kell a táblázatból vett n tényező értékét növelni. Iszapos víz esetében 0,001...0,002-det kell az érdességi tényezőhöz hozzáadni. A hidraulikus sugarat az

összefüggésből kapjuk, ahol F a keresztszelvény nedvesített területe, m2.

Trapézszelvényre a 3.1. táblázat adatait alkalmazhatjuk:

P a keresztszelvény nedvesített kerülete, m.

Trapézszelvény esetében a 3.1. ábra szerint

P = a + 2 \'h2 + o2h2 = a + 2h V1 + o2,

ahol a a trapéz alakú szelvény fenékszélessége, m; b a trapéz alakú szelvény mélysége, m; ja rézsű hajlásszögének kotangense.

Az n érdességi tényező értékét a 3.3. táblázat tartalmazza.

A leggyakrabban előforduló nyílt szelvények (négyszög, háromszög és trapéz keresztmetszetek) hidraulikai jellemzői a 3.3a táblázatban találhatók.

Az I esés mindig négyzetgyök alatt jelentkezik. A gyökvonást megtakaríthatjuk a 3.2. ábra használatával.

A következőkben nyílt, felszíni medrek és csatornák méretezése során leggyakoribb feladatok megoldását ismertetjük.

37