Kézdi Árpád - Markó Iván: Földművek - Víztelenítés (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)
3. Markó I.: A terep víztelenítése
A terep víztelenítése Víztelenítés szempontjából a földmunkákat két csoportba soroljuk: 1. Vonalas létesítmények (utak, vasutak stb.), amelyek hosszkiterjedése rendszerint sokszorosa a keresztirányú méreteknek. A vonalas létesítmények keresztmetszete állandó jellegű mintakeresztszelvény alapján készül. 2. Tereprendezések (repülőterek, lakó- és ipartelepek stb.). Mielőtt a víztelenítési módszereket az előbbi sorrendben tárgyalnánk, ismerjük meg azokat a berendezéseket, amelyekkel a földmunkákat — tekintet nélkül azok feladatára — a víz kártételei ellen megvédhetjük. A földmunkákat víztelenítő berendezéseket a felszíni, jll. talajvíz elleni biztosítás céljából létesítjük. A földmunka felszíni víztelenítése során a következő feladatok megoldása válhat szükségessé: 1. a felszíni vizek elvezetésére szolgáló nyílt medrek (árkok, csatornák) létesítése; 2. vízparti földmunkák biztosítása a víz kártételei ellen; 3. a földmunkát érintő kisvízfolyások rendezése; 4. a földmunkát veszélyeztető vízmosások megkötése. Ide tartoznak még a biológiai védelemmel összefüggő kérdések is. Mindezen feladatok részletes ismertetése előtt röviden áttekintjük a nyílt felszíni medrekben és a zárt csatornákban a víz mozgásának törvényeit. 3.1. NYÍLT FELSZÍNI MEDREK, CSATORNÁK HIDRAULIKÁJA A földmunkák árkai és zárt csatornái állandó szelvényű, mesterséges medrű vízfolyások. Ezekben a nyílt felszínű medrekben a permanens egyenletes sebességű vízmozgás csupán a következő alapfeltételek teljesülésekor lehetséges: 1. a vízhozam (Q) állandó; 2. a vízfolyás keresztszelvénye (F) állandó; 3. a hidraulikus esés, amely esetünkben a fenékeséssel (/) egyenlő, ugyancsak állandó; mivel a vízmozgás egyenletes sebességű és állandó mélységű, a víz felszínének esése a fenékeséssel megegyezik a vízfolyás mozgási energiája egyenlő a mozgás következtében keletkező ellenállások legyőzéséhez szükséges energiával; 4. a meder nedvesített kerületének érdessége (n) a vízfolyás mentén állandó; 5. a vízfolyás hosszában sehol sincs helyi akadály. Ilyen egyenletes sebességű vízmozgás esetében a mozgást gyorsító nehézségi erő és a súrlódásból keletkező ellenállás 31 I