Kézdi Árpád - Markó Iván: Földművek - Víztelenítés (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)

3. Markó I.: A terep víztelenítése

A terep víztelenítése

Víztelenítés szempontjából a földmunkákat két csoportba soroljuk:

1. Vonalas létesítmények (utak, vasutak stb.), amelyek hosszkiterjedése rendszerint sokszorosa a keresztirányú méreteknek. A vonalas létesítmények keresztmetszete állandó jellegű mintakeresztszelvény alapján készül.

2. Tereprendezések (repülőterek, lakó- és ipartelepek stb.).

Mielőtt a víztelenítési módszereket az előbbi sorrendben

tárgyalnánk, ismerjük meg azokat a berendezéseket, amelyekkel a földmunkákat — tekintet nélkül azok feladatára — a víz kártételei ellen megvédhetjük.

A földmunkákat víztelenítő berendezéseket a felszíni, jll. talajvíz elleni biztosítás céljából létesítjük.

A földmunka felszíni víztelenítése során a következő feladatok megoldása válhat szükségessé:

1. a felszíni vizek elvezetésére szolgáló nyílt medrek (árkok, csatornák) létesítése;

2. vízparti földmunkák biztosítása a víz kártételei ellen;

3. a földmunkát érintő kisvízfolyások rendezése;

4. a földmunkát veszélyeztető vízmosások megkötése.

Ide tartoznak még a biológiai védelemmel összefüggő kérdések is.

Mindezen feladatok részletes ismertetése előtt röviden áttekintjük a nyílt felszíni medrekben és a zárt csatornákban a víz mozgásának törvényeit.

3.1. NYÍLT FELSZÍNI MEDREK,

CSATORNÁK HIDRAULIKÁJA

A földmunkák árkai és zárt csatornái állandó szelvényű, mesterséges medrű vízfolyások. Ezekben a nyílt felszínű medrekben a permanens egyenletes sebességű vízmozgás csupán a következő alapfeltételek teljesülésekor lehetséges:

1. a vízhozam (Q) állandó;

2. a vízfolyás keresztszelvénye (F) állandó;

3. a hidraulikus esés, amely esetünkben a fenékeséssel (/) egyenlő, ugyancsak állandó; mivel a vízmozgás egyenletes sebességű és állandó mélységű, a víz felszínének esése a fenékeséssel megegyezik a vízfolyás mozgási energiája egyenlő a mozgás következtében keletkező ellenállások legyőzéséhez szükséges energiával;

4. a meder nedvesített kerületének érdessége (n) a vízfolyás mentén állandó;

5. a vízfolyás hosszában sehol sincs helyi akadály.

Ilyen egyenletes sebességű vízmozgás esetében a mozgást gyorsító nehézségi erő és a súrlódásból keletkező ellenállás

31

I