Kézdi Árpád - Markó Iván: Földművek - Víztelenítés (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)
2. Markó I.: A terepről lefolyó vízmennyiség meghatározása
2.11. ábra. A téli félév csapadékösszege a belvízgyűjtő területeken. A pontozott területrészek a belvízgyűjtő területek A belvíz káros halmozódásának egyik legfőbb oka — az elégtelen terepesésen és a magas talajvízálláson kívül -- a talajok rossz felszíni vagy felszín alatti vízvezető képessége. A mértékadó nagyvízhozamot a következő összefüggésből számítjuk: NQ = j£ 1000 ’ ahol NQ a magyarországi belvízhálózat méretezésénél mértékadó nagyvízhozam, m3/s; F a belvízgyú'jtő terület nagysága, km2; (l/s. km2) a fajlagos vízhozam, amely a 2.11. ábrán leolvasható téli félévi csapadékértékek alapján a 2.14. és 2.15. táblázatból kikereshető. A qx értékeket a magyarországi tűrési idő alapján állították össze (Salamin, 1959). A tűrési idő az a — mezőgazdasági tenyészidő során változó — időtartam, amelynél rö- videbb ideig tartó ideiglenes elöntés esetében a mező- gazdaságot a növényzet fejlődése vagy a talajmunkák szempontjából még nem éri számottevő kár. A tűrési idő kora tavasszal néhány nap, legfeljebb egy hét, nyáron egy, legfeljebb másfél-két nap. Ebből következik, hogy az itt közölt számítás csak a mezőgazdaságilag hasznosított területeken levő földmunkák esetében alkalmazható. Minden más esetben (pl. a repülőtereknél) az ott közölt összefüggésekkel kell a belvízelvezetést méreteznünk. Példa Baja környékén magas talajvízállású, kötött szikes talajú, F = 10 km2 nagyságú belvizes területet kell víztelenítenünk. Keressük azt a mértékadó nagyvízhozamot, amelyre csatornánkat méretezzük. A 2.11. ábrán a téli félév interpolált csapadékösszege Baján 260 mm. A 2.15. táblázatban a 80 km2-nél kisebb c jelű vízgyűjtőterületen a fajlagos vízhozam q1 = 60—90, l/s km2. NQalsó = NQfe Isö — W^60.10 1000 1000 0,6 m3/s; lletsöF "1000 90-10 100CT 0,9 m3/s. Az így kapott értékpár közül az NQa,só-ra méretezzük a belvízcsatorna medrét, a műtárgyakat és a zárt szelvényeket pedig az NQfels6 értékre. A belvízcsatornák egyéb kérdéseivel a Markó: Földművek, Védelem c. könyv foglalkozik. 2.23. Vízmosások mértékadó nagyvízhozama Vízmosásnak nevezzük a víz kimosó (erodáló) hatására hátrarágódó árkos erózió kifejlett formáját. Vízmosások a lazán kötött talajú hegy- és domboldalakon keletkeznek, különösen ha kialakulásukat emberi tevékenységek (helytelen talaj24 _ A hidrológiai téli felév átlagos csapadékát jellemző izohiéták [mm]
