Kézdi Árpád - Markó Iván: Földművek - Víztelenítés (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)
2. Markó I.: A terepről lefolyó vízmennyiség meghatározása
500 Szombathely 1361 o 2.2. ábra. A 15 perces időtartamú, 1 éves gyakoriságú (qns) fajlagos esővizhozamok (a városnevek-alá írt számadatok), mm és a vízfelületek párolgásának évi átlaga (izohiéták), mm/év. Az egyenlő párolgású helyeket vonal köti össze 60 80 100 km Példa A 15 perces időtartamú egyéves gyakoriságú fajlagos esővízhozam Budapesten 129 mm (2.2. ábra). Az 50 perces, 10 éves gyakoriságú csapadékot a 2.3. ábra segítségével számítjuk ki: <7fi5=129: = 0,85; qf = 129-0,85 = 110 mm. nokkal, amelyeken a szélsőséges nagyvízi jelenségeket záporok okozzák. Vízhozam: a völgyfenék valamely vizsgált pontjához másodpercenként érkező Q vízmennyiség, m3/s vagy l/s. Lefolyási tényező: a lehullott csapadék a vízgyűjtő területről nem folyik le teljes egészében, hanem részben elszivárog, részben pedig elpárolog. A lefolyási tényező valamely kiválasztott időszak alatt a vízfolyás vizsgált szelvényében a hozzá tartozó vízgyűjtő területre hullott csapadékból lefolyt vízmennyiség és a teljes csapadékmennyiség viszonya. _ Ql Qcs ’ ahol Qf a csapadékból a felszínen lefolyó vízmennyiség: Qcs a lehullott csapadékmennyiség. Erre az adatra azért van szükségünk, mert a vízfolyásokat és műtárgyakat nem minden esetben méretezzük az eddig előfordult legnagyobb vízmennyiségre, hanem a beruházási költségek csökkentése érdekében ugyan ritkán, de megengedjük a kiöntést. A kiöntésből keletkezett kár ilyenkor kisebb, mint a legnagyobb vízmennyiségre méretezett létesítmény beruházási költségtöbblete. A 2.2. táblázat a t = 10... 180 perc alatt lehullott csapadék x/3...4 évenként egyszer elért, ill. meghaladott fajlagos esővíz-hozam értékét adja meg l/s ha értékben. Vízválasztó: magaslatok tetőpontjait összekötő vonal, amelynek két oldalán a lejtők ellenkező esésűek (a 2.4. ábrán a magaslatokon átmenő zöld színű szaggatott vonal). Vízgyűjtő terület: a vizsgált vízfolyásszakasz (a 2.4. ábrán a vízfolyás 0 + 000 szelvénye) körüli magaslatok és gerincek tetőpontjait összekötő vízválasztó vonal által határolt terület, F (ha vagy km2), amelynek nagyságát a rendelkezésre álló helyszín rajzról vagy térképről mérjük le (2.4. ábra), és amelyről a vizsgált keresztszelvényhez a lehullott csapadék a felszínen lefolyhat. Megjegyezzük, hogy a továbbiakban csak a kis vízgyűjtő területekkel foglalkozunk, tehát olya7 2 3 y 5 6 8 10 15 20 W 60 80 100 150 perc 0,05 1 0,2 0,5 1 2 másodperc 03, c :o ■o Ofi 2.3. ábra. Az időtényező korrekciójának (99) meghatározása a 15 perces időtartamú, egyéves gyakoriságú csapadékhozamból (a görbesereg szaggatott vonalakkal jelzett szakaszai becsült értékek) 12
