Kertai Ede: Vízgazdálkodás Tankönyvkiadó, (Budapest, 1966)

A vízgazdálkodás gazdaságossági kérdései

Vízügyi államigazgatás

Az egységes vízgazdálkodási szervezet kialakulása

Magyarország földrajzi helyzete már a XI. és XII. században szükségessé tette a vízgazdálkodási tevékenység szabályozását. A közel két évszázadig tartó török hódoltság alatt elpusztultak a vízgazdálkodási létesítmények, nagy területek el- mocsarasodtak és lakatlanná váltak. A törököktől a XVII. század végén felszabadult országban a vízgazdálkodás megszervezésére az első nagyobb jelentőségű intézkedés az "Építési Igazgatóság" felállítása volt 1788-ban. Ebben az időszakban működtek a magyar vízgazdálkodás úttörő mérnökei: Vedres István, Huszár Mátyás, Beszédes József, Vásárhelyi Pál.

A XIX. század első harmadában - a reform korszakban - már számos nagyobb szabású terv is megvalósult, de igazi lendületet a vízgazdálkodási munkáknak Széchenyi István adott. Széchenyi nevéhez fűződik az Al-Duna és a Tisza szabályozásának megindítása. A szabadságharc bukásét követő rendeleti kormányzás idején a vizgazdálkodási munkákat összefüggő terv nélkül a helyi bir- tokossóg kívánsága és anyagi ereje szerint végezték.

1885-ben fogadták el az 1885. évi XXIII. törvényt, amely egészen a felszabadulás utánig érvényben volt. Ezt követően a Földművelésügyi Minisztériumban egyesítették a vízgazdálkodással kapcsolatos összes feladatokat. Megalakult az "Országos Vizépitészeti és Talajjavító Hivatal", amely folyammérnöki, kultúrmérnöki, halászati, vizrajzi és közegészségügyi mérnöki osztályra tagozódott.

Az igy kialakult egységes vízügyi szervezet számottevő eredményt ért el elsősorban a vízrendezés terén, azonban ezek is az esetenként felmerülő igényektől függően, összehangolatlanul folytak és helyi érdekek befolyásolták. A vízhasznosítás terén lényeges elmaradás következett be. Csak az 1937* évi XX. törvénycikk hozott némi változást ezen a téren. Célul tűzték ki, hogy az öntözést az Alföld legaszályosabb területén bevezetik és ezért létrehozták az öntözésügyi Hivatalt. Az öntözésügyi Hivatal jelentős munkát végzett ugyan, de az előirányzott 260 000 kát. hold öntözésnek a felszabadulásig csak az egyti- zedét valósították meg.- 97 -