Kertai Ede: Vízgazdálkodás Tankönyvkiadó, (Budapest, 1966)

A vízgazdálkodás jelentősége

Vízhozamok és vízigények (ma/sj

1 kWó villamosenergia előállításához szükséges hütöviz

1 kg cukor gyártásához szükséges viz 1 kg papir gyártásához szükséges viz 1 kg aluminium gyártásához szükséges viz

200-250 1 32-150 1 80-150 1500 1

A 24. ábra egy vízfolyás meghatározott szelvényére vonatkozó vízkészlet-gazdálkodási grafikont tünteti fel, amely tartalmazza a különböző valószínűségű havi közepes vízhozamokat, a mederben hagyandó legkisebb vízhozamokat és a vízigények havi értékeit. Az ábrából könnyen leolvasható,hogy a megadott vízigények milyen valószínűséggel elégíthetők ki, illetőleg megadott valószínűség (biztonság) mellett milyen hiány lép fel.

A vízmérleget általában a kriti- tikus időszakra szokás felállítani. Konkrét vízhasználat engedélyezésére azonban ez nem elegendő. Itt a leggondosabb elemző munkára van szükség. Említettem, hogy vízkészleteink leghatékonyabb hasznosítására kell törekedni. Ez gyakorlatilag legkedvezőbb vízfelhasználást és a vízkészletek

(hónap)

24.

ábra

Vizkészletgazdálkodási grafikon 1111161 mgyol)b hányadának a hasznosítását is jelenti.

A vízhasználatok különböző jellegűek. Megkülönböztethetünk: a) feltétlen, b) feltételes, c) időszakos és d) ideigle- nek vízhasználatot.

A feltétlen vízhasználatok közé sorolom azokat, amelyek igénye a tervezésnél alapul vett biztonsággal - tárolással vagy anélkül - mindent megelőzően kielégíthető. Ide tartozik az időszakos vízhasználat is (: Pl. cukorgyártás, és egyéb kampány szerűen jelentkező vízigények.:).- 90 -