Kertai Ede: Vízgazdálkodás Tankönyvkiadó, (Budapest, 1966)

A vízgazdálkodás jelentősége

A vizkészlet-gazdálkodás megalapozása terén már jelentős előrehaladást értünk el és számos olyan intézkedést is tettünk, amelyek eredménye ezután fog megmutatkozni.

Felszíni vízkészletünk számbavételét a VTTUKI elvégezte. . Ezen a téren főleg a kisvízfolyások adatait kell tovább finomítani.

Magyarország felszíni vízkészleteinek jellegzetessége,hogy legnagyobb része - amint azt már korábban említettük - külföldről származik. Az országhatárt metsző vízfolyások augusztusi QO%-os tartóssági vízhozamait a 22. ábra szemlélteti.

A hasznosítható felszínalatti vízkészlet megállapításában még sok a bizonytalanság. Ennek megszüntetése a hidrológusok és geológusok együttes feladata. Az erre vonatkozó kutatómunka megerősítésére törekszünk.

A felszínalatti vízkészletet a felszínalatti vizek I960, évi mérlegét feltüntető 23. ábra mutatja be.

A vízkészletek és vízigények egybevetésével készül a vízmérleg (pontosabban vízgazdálkodási mérleg) a vizkészlet-gazdálkodás fontos eszköze. A vizkészlet-gazdálkodást érintő minden kérdésben csak a vízmérleg alapján lehet állást foglalni. A vélemény kialakítása mindenekelőtt attól függ, hogy a kérdéses terület a vizsgált időpontban (időpontokban) ki tudja-e elégíteni - mennyiségi és minőségi tekintetben - az igényeket (aktiv vízmérleg) vagy sem (spassziv vízmérleg:).

1. Aktív vízmérleg

Aktiv vízmérleg esetén a tartalékok célszerű felhasználására kell törekedni, általában az alábbi szempontok figyelembevételével:

Vízhiánnyal küzdő szomszédos területek ellátása.

Mezőgazdasági vízhasználatok fejlesztése.

Ipar- és lakótelepülések fejlesztése.

Energiatermelésre sióbajöhető vízmennyiség növelése.

Tározómedencék építési programjának szűkítése.

A gazdaságosság rovására menő többszörös és ismételt vízfelhasználás csökkentése.- 87 -