Kertai Ede: Vízgazdálkodás Tankönyvkiadó, (Budapest, 1966)

A vízgazdálkodás jelentősége

készlete kihasználtság! %-ának megállapítása vagy vizfölösleg, ill. hiány kimutatása (l. még Aktiv vízmérleg és Passziv vízmérleg). Készülhet a meghatározott jövőbeni időpontra ill. időszakra is. - A V. jellemző számait területileg és hossz-szelvény- szerüen (l. Vízgazdálkodási hossz-szelvény) is szokták ábrázolni.

Vízszükséglet

Valamely vizhasználat (üzem) rendeltetésszerű céljának gazdaságos eléréséhez szükséges (másodpercre, órára, napra vonatkozó) összes vizhozam vagy vizmennyiség, amelyet az évi-, napi- és óracsucsokkal, valamint átlagos értékével jellemezzük.

összetevődik a vizbeszerzés bázisát terhelő (friss-) vízigényből és azt nem terhelő egyéb (többszörösen használt,, visz- szaforgatott üzemi- és csurgalék-) vízből. A vízmérlegben ezért általában nem az V., hanem a vízigény szerepel.

Vízkészlet-gazdálkodás. Vízgazdálkodási mérlegek

A korszerű vízgazdálkodás alapja a vízkészlet-gazdálkodás.

Megalapozott, céltudatos vízkészlet-gazdálkodás csak a gazdálkodás tárgyát képező viz mennyisé gének és minőségének, másrészről a vízigények kielégítésére felhasznált viz gazdasági hatékonyságának ismeretében folytatható. Ez a megállapítás egyben kijelöli a vízkészlet-gazdálkodás tudományos megalapozásának legfontosabb tennivalóit:- Meghatározni vízkészletünket. Ezzel felszíni és felszínalatti vizeink mennyiségi és minőségi változását térben és időben.- Számbavenni az engedélyezett vízhasználatokat.- Az ágazati gazdaságtan - hidroökonómia - módszereivel elemezni azokat a lehetőségeket, amelyekkel vízkészletünket a legnagyobb mértékben és leghatékonyabban hasznosíthatjuk. Célunk az, hogy sem fölöslegesen, sem pedig gazdaságtalanul ne kössünk le vizet, másrészt törekedjünk arra, hogy vízkészletünket az igényeknek megfelelően a lehető legnagyobb mértékben hasznosítsuk.

81 -