Kertai Ede: Vízgazdálkodás Tankönyvkiadó, (Budapest, 1966)

A vízgazdálkodás jelentősége

aszerint, hogy melyik a kisebb. A V. értéke optimális esetben egyenlő a vízigénnyel.

Vízgazdálkodási hossz-szelvény

Valamely folyó (szakasz) vizgazdálkodási vízmérlege elemeinek hoBsz-szelvényszerü ábrázolása.

Vizhiány

Valamely vizgazdálkodási egységen a hasznosítható vízkészlet éá*az azt meghaladó vízigény különbsége. Kimutatása a vízmérleg eredménye (l. Passzív vízmérleg).

Vízhozam (vizszállitás)

A vizsgált szelvényen az időegységben átfolyó vízmennyiség m^/s-ban, l/s-ban vagy 1/perc-ben. A vízhozam szó minden esetben használható, de szivattyúk és csővezetékek jellemzésével kapcsolatosan általában a vizszállitás szót alkalmazzuk. - A vízfolyás valamely szelvényében a vízállások és vízhozamok kapcsolatát ábrázoló függvény a vizhozamgörbe.

Vízigény

Valamely vízhasználat vízszükségletének (l. ott) az a része, amely népgazdasági érdekből előirt, a helyileg szükséges mértékig víztakarékos technológia mellett a vizbeszerzés bázisát ténylegesen terheli. V.-en tehát mindig indokolt vízigényt értünk, azaz olyan vízhozamot v. vízmennyiséget, melyhez az engedélyezett vizhasználatnak meghatározatlan időre előjegyzett joga van.

Vízkészlet

1. meghatározott tér-részben, adott időpontban található vizmennyiség (m^), vagy

2. meghatározott tér-részből adott időpontban vagy adott tartóssággal ill. valószinüséggel kifolyó vízhozam (m^/a), vagy- 79 -