Kertai Ede: Vízgazdálkodás Tankönyvkiadó, (Budapest, 1966)
A vízgazdálkodás jelentősége
zetben, amelyet ezekkel a példákkal lehetne összehasonlítani, mégis tanulságosak számunkra is. Elég közismert példa a nagy amerikai metropolisz,Los Angeles vízellátása. A város növekedésével a vizigény olyan mértékűvé vált, hogy a környező forrásokból fedezni már nem lehetett és bizony a tisztított szennyvizet újból az asztalra kellett tenni. A későbbiek során azután igen nagy távolságból, 400 - 450 km^-ről, 2 m átmérőjű csővezetéken, 20 m^/sec ivóviz szállítását kellett megoldani a Sierra Nevada tározóból, legújabban pedig a további igényeket mintegy 700 km távolságból fogják kielégíteni. Floridában megoldották a tengervíz sótalanitását és ivóvízként bocsátják áruba a sótalanitott tengervizet. A napi sajtó is többször megemlékezett már arról, hogy a nagy tengeri kikötőbe, Hong-Kong-ba tankhajók szállítják az ivóvizet. De nem kell nagyon messzire mennünk, hiszen Francia- országban is sok helyen palackozott vizet árulnak ivóvízként. A vízért való küzdelem nemcsak a múltban, de a jelenben is számos nemzetközi bonyodalomhoz is vezetett. Talán senki számára sem meglepő az, hogy régen a vízért még háborúkat is viseltek, de gondolom sokakat elgondolkoztathat Jordániának és Izraelnek a Jordán folyóval kapcsolatos mai vitája. Izrael a Jordán vizét, mielőtt az Jordánia területét újból eléri, izraeli területre kivánja terelni, hogy ott a sivatagi területeket öntözze. Ezt 'viszont Jordánia sérelmezi, mondván, hogy ez az átvezetés életérdekeit veszélyezteti. Mindezideig sem az ENSZ, sem az Amerikai,Egyesült Államok közbelépése nem segitett és legutóbb az arab országok elhatározták, hogy közösen fedezik az uj elterelő csatorna költségét, amelyet katonai fedezet mellett, 1,5 év alatt építenek meg és ezzel lehetetlenné teszik az izraeli tervek megvalósítását. Ez a példa bizonyltja, hogy milyen élesén jelentkezik a probléma. A közelmúltban lezajlott indiai és pakisztáni vitában az Indus folyó vizéről volt szó, amellyel kapcsolatban óriási területek öntözését tervezték. A vita az Indus kisvizi vízkészletének a megosztása körül forgott, s végül is közös megegyezéssel ért véget Pakisztán javára oly módon, hogy India átadta a vízkészlet 80Jé-át Pakisztánnak, mert a már kiépített öntözött területek aránya 80:20 volt és mert Pakisztán területén nagyobb szükség volt a vizre. Ezért az engedményért Nehrut támadták is, ő- 6 -
