Kertai Ede: Vízgazdálkodás Tankönyvkiadó, (Budapest, 1966)

A vízgazdálkodás jelentősége

Keretterv első vázlatának elkészítésével. Ez a munka első volt az országban a hasonló jellegű munkák között.

Az Országos Vízgazdálkodási Keretterv első vázlatának elkészítését a Magyar Tudományos Akadémián Dr. Mosonji Emil kezdeményezésére a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa 1952. augusztus hó 15-én hozott IV. sz. határozatával rendelte el. Ennek alapján az akkori Bánya- és Energiaügyi Minisztérium a Vízügyi Tervező Iroda jogelődjét, a Vízerőmű Tervező Irodát bizta meg az összefogó tervezéssel. A megbízólevél értelmében "egységes tervbe kell foglalni a magyarországi vízrendszer komplex vízhasznosítási tervét, amely mintegy 10 - 15 éves időtartamra nagyvonalúan megszabja a vizhasznositásra vonatkozó teendőket."

Ezen a kitűzött feladaton túlmenően a Keretterv elkészült vázlata kitért azokra a teendőkre is, amelyek természeti adottságaink, népgazdaságunk helyzete és egyéb lehetőségeink alapján 10 - 15 év távlatában nem hajthatók ugyan végre, de amelyeknek szüksége már akkor előrelátható volt.

Az Országos Vízgazdálkodási Keretterv első vázlata éveken keresztül jó szolgálatot tett a magyar vízgazdálkodásnak. Fő célkitűzései még ma is helytállóak. Egyes részei azonban az ipar és a mezőgazdaság fejlődési irányának és ütemének megváltozása miatt már nem korszerűek. A terv területi vonatkozásban - pld. megyék, járások szintjén - nem volt kidolgozva. Az akkori tervkészítés idejében kellő részletességű adatok nem álltak rendelkezésre, éppen a terv mutatta ki, hogy az adatgyűjtést,a kutatásokat milyen irányban kell elvégezni.

Az Országos Vízgazdálkodási Keretterv első vázlata a Célkitűzések megvalósításához szükséges intézkedések között javasolta, hogy az OVF kormányzati utasítás alapján fogjon hozzá az Országos Vízgazdálkodási Keretterv részletesebb kidolgozásához egyfelől vízgazdálkodási ágazatok, másfelől vízgazdálkodási tájegységek szerint mindazoknak a szempontoknak a figyelembevételével, amelyek terén az első vázlat készítése során még hiányosságok voltak.

Az azóta eltelt idő alatt szémbavettük a felszini vízkészletet, feltártuk a felszinközeli vizeket, a hazai dombvidékek viztározási lehetőségeit, a kommunális és ipari vízhasználatokat és nagyrészben vizeink minőségét is. Az egyes népgazdasági ágazatokra más tárcák is elkészítették távlati fejlesztési ter- 65 -