Kertai Ede: Vízgazdálkodás Tankönyvkiadó, (Budapest, 1966)

A vízgazdálkodás jelentősége

dálkodás távlati fejlesztési terve is csak akkor lehet megfelelő, ha a természeti adottságoktól kiindulva a minden ágazat ésszerű fejlesztési lehetőségeit összegező reigonális tervtanulmányokra is támaszkodik. Ebben az összegezésben azonban már benne kell lenni a vízgazdálkodásnak is, mint ágazatnak. Ilyen módon megint eljutottunk a kölcsönhatáshoz. Tehát a vizgazdálkodás és a regionális tervezés feladatait is csak a fokozatos megközelités módszereivel lehet megoldani.

A vizgazdálkodás tervezése

A vízgazdálkodási tervezés fokozatai:^

1. Keretterv.

2. Hosszú távlatú (10, 15, 20 éves) terv.

3. ötéves terv.

4. Éves terv.

Mindegyik tervtípus lehet országos és területi. Vízgazdálkodási Keretterv

A Keretterv meghatározatlan időre készül. A lehetőségeket tárja fel és azok összefüggéseit vizsgálja,, más szóval a fejlesztés kereteit határozza meg.

A vizgazdálkodás csak előrelátó, átfogó országos terv alapján lehetséges. Ezért a vizügyi szolgálat nagy fontosságot tulajdonit a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány 2001/1961. (I.17.) számú határozata alapján készülő Országos Vizgazdálkodási Kerettervnek.

A munka a vízgazdálkodásban közvetlenül vagy közvetve érdekelt minden erő összefogásával 1965* közepéig készül el azzal a céllal, hogy iránytervül szolgáljon mind a vizgazdálkodás, mind az egyes népgazdasági ágak távlati és éves terveiben előirányzott vizgazdálkodási feladatok kidolgozásánál és alapadatul a regionális tervek összeállításánál.

Kevés olyan területe van a népgazdaságnak, amely annyira igényelné a messze előremutató, a lehetőségek részletes feltárásán alapuló, az iscények kielégítésének módjait tartalmazó keret- 63 -