Kertai Ede: Vízgazdálkodás Tankönyvkiadó, (Budapest, 1966)
A vízgazdálkodás jelentősége
kerülő szakaszokon pedig a többcélú nagylétesítmények, elsősorban a folyócsatornázási müvek, a vizilépcsők. Tisztán viziut jellegű fejlesztést jelent a kikötők szükséges mértékű kiépítése. A magyar Duna-szakasz jelenleg teljes értékű IV. kategóriájú viziut, melynek állapotát az eddig elvégzett folyamszabályozási munkák szabták meg. Az 1980. évi fejlesztési előirányzat szerint a Duna magyar szakasza V. kategóriájú visiuttá vélik. A Nagymaros feletti szakaszon a felső-dunai és nagymarosi vízlépcsők kiépítésével, az alsó szakaszon pedig folyamszabályozási intézkedésekkel biztosíthatjuk a Budapest feletti szakaszon a 3 m^-es, a Budapest alatti szakaszon pedig a 3,5 m-es hajózási mélységet. A siótorkolati árvizkapu és az ugyancsak előirányzott juti vízlépcső következtében javulni fog a Sió hajózhatósága és a Duna-Balaton vizi összeköttetése. A kikötő fejlesztések közül kiemelhető Győr, a Dunai Cementmü, Budapest és Baja kikötőjének kiépítése. A magyarországi V. kategóriájú dunai viziut teljesítőképessége csak akkor lesz teljes mértékben kihasználható, ha a Vaskapu és a magyar határ közötti jugoszláv Duna-szakaszon is biztosítani fogják a 3,5 m-es hajózási mélységet és a Dunabizottság által ajánlott hidak alatti hajózási ürméreteket. A tiszai viziutrendszerhez tartoznak a Vásárosnamény déli országhatár közötti Tisza-szakaszón kivül a Bodrog, a Keleti főcsatorna, a Körösök és a Maros. 1980. évi távlatban ez a rendszer kiegészülhet a Keleti főcsatorna - Körös viziut befejezésével, a Sajó csatornázásával, valamint a Tisza-csatornázás folytatásával. Ezek közül a Tisza csatornázott szakasza, a Sajó-csatorna, a Bodrog, a Hármas-Körös és a Kettős-Körös III. kategóriájú viziut lesz. A Tisza völgyében jelentősebb kikötőfejlesztés Komorónál, Miskolc térségében, Szolnoknál és Szegednél van előirányozva (11, ábra). Víztározás A tározás feladata a vízkészlet és a vízszükséglet időbeli ingadozásainak összeegyeztetése. A vízfolyások vízhozamai erősen ingadoznak, s a vízigények folyamatos kielégítését csak a kis- vizhozam mértékéig biztosítják. Ha az igények meghaladják a kis- vizhozamot, akkor időnként vízhiányok lépnek fel. Viszont ha a vizigény nem haladja meg a kisvizhozamot, minden időben ki le- 53 -
