Kertai Ede: Vízgazdálkodás Tankönyvkiadó, (Budapest, 1966)
A vízgazdálkodás jelentősége
A szükséges öntözővíz mennyisége a termesztett növényfajtától, az éghajlattól, a talajviszonyoktól és az alkalmazott agrotechnikai módszerektől függ. A viz adagolásának módja szerint megkülönböztetünk felületi, altalaj- és esőszerü öntözést. Az öntözés a következő négy tevékenységet öleli fel: 1. az öntözővíz beszerzése, 2. az öntözött viznek az öntözendő területre juttatása, 3. az öntözővíznek az öntözendő területen való szétosztása, 4. a fölösleges, un. csurgalékviz eltávolítása. Magyarországon az öntözés indokolt, mert:- Éghajlati viszonyaink mellett a napsugárzás évi tartalma, hőösszege és megoszlása igen kedvező. A csapadék mennyisége azzal szemben - főleg annak eloszlása - nem kielégítő. Minden 10 évből 3-4- kifejezetten aszályos.- A termőterület hazánkban már nem növelhető.- A mezőgazdasági termelés növelése tehát csak a művelés belterjességének fokozásával érhető el. Előbbiek miatt a csapadékpótló öntözések nagymértékű fejlesztését tervezzük. Jelenleg az öntözésre berendezett terület összesen 520 ezer kh; ebből 110 ezer kh a Dunavölgy- ben, 410 ezer kh a Tiszavölgy- ben van. Húsz év távlatában mintegy 2,5 millió kh öntözését tervezzük, nagyobb részben a Tisza völgyében (15. ábra). Ennek kb. 50-55%-a esőszerü öntözés lesz. A szükséges vízmennyiség 500 m^/sec. Ezt a vízmennyiséget már csak vízlépcsők, domb- és síkvidéki tározók, vízátvezetések létesítésével lehet biztosítani (16. ábra). Szivoftyúfelep. (reverzibilis) 16. ábra Körös floras- 41 A tiszavölgyi vizpótlórendszer
