Kertai Ede: Vízgazdálkodás Tankönyvkiadó, (Budapest, 1966)
A vízgazdálkodás jelentősége
A bidrológus feladata tehát nemcsak a természetes vizház- tartás szabályozásával függ össze - ez nagyon egyoldalú lenne - hanem a vízhasználatok területi elhelyezésével és a vizek felhasználásának szabályozásával is. A viz a földön állandó körfolyamatban van. Ennek a körfolyamatnak a motorja a nap. A napsugárzás hatására a felszínen levő viz a tengerekből, tavakból, folyókból elpárolog, a magasba jut és lehűlve ismét lecsapódik. A földön azután patakokká, folyókká egyesülve ismét a tavakba, tengerekbe jutnak. A csapadék egy része a talajba szivárog és ott tározódik, vagy a növényzet evapot- ranspirációja utján, esetleg források formájában újra bekerül a körfolyamatba. Az emberi haladás következtében az ember mindinkább rákényszerült, hogy beavatkozzék a hidrológiai körfolyamatba, védekezzék a vizek kártételei ellen és hasznosítsa azokat a maga javára. A beavatkozás nagyon sokrétű. Csoportosításukkal - mint már említettem - sokan foglalkoztak, de mint minden hasonló jellegű törekvés ez sem vezetett teljesen szabatos, végleges megoldásra. A vízgazdálkodási feladatok egyik csoportosítását a 6. ábrán láthatjuk. A vizgazdálkodás ágazatai, sajátosságai és feladatai Egy ország vízgazdálkodási feladatait egyrészről az ország természetföldrajzi adottságai, másrészről az ott élők társadalmi- gazdasági helyzetéből fakadó igények határozzák meg. Magyarország - amint azt a bevezetőben már kifejtettén - ebben a tekintetben azok közé az országok közé tartozik, ahol a vízgazdálkodásnak alapvető jelentősége van. Az ország a Kárpátmedence legmélyebb részén terül el, kétharmad részben 200 m alatti, egy harmad részben 100 m alatti magasságban. A vizek országút ja. A magas hegységekben eredő folyók átfolynak az országon, s árvizeikkel sok kárt okoznak. Az ország földrajzi helyzetét a vizgazdálkodás szempontjából röviden az alábbiakkal jellemezhetjük: * 25 -
