Kertai Ede: Vízgazdálkodás Tankönyvkiadó, (Budapest, 1966)
A vízgazdálkodás jelentősége
a) vizügy b) vízgazdálkodás c) vizkészlet-gazdálkodás. a) A vizügy fogalomkörébe fentiek szerint a vizgazdálkodás és a vizügyi államigazgatás (ixányitó tevékenység, szakoktatás, nemzetközi kapcsolatok stb.) tartozik. b) A vízgazdálkodásra a vizügyi államigazgatással leszűkített fenti meghatározás érvényes. A vizgazdálkodási tevékenységnek a következő területeit lehet megkülönböztetni: regionális vizgazdálkodás, ágazati vizgazdálkodás, üzemi vizgazdálkodás, komplex vizgazdálkodás. A regionális vizgazdálkodás a gazdasági, igazgatási vagy vízrajzi szempontból összefüggő területeken vizsgálja a vizgazdálkodás feladatait a terület egyéb feladataival szoros összefüggésben. Az ágazati vizgazdálkodás igazodik a népgazdasági ágazat rendszeréhez, ezért ennek megfelelően az ipari, a mezőgazdasági, közlekedési, kommunális, az egészségügyi és szociális ágazatok területén jelentkező vizgazdálkodási feladatokat foglalja magába. Az üzemi vizgazdálkodás egyes gazdálkodási egységeken belül foglalkozik a problémakörrel. A komplex vizgazdálkodás egy ma sokat használt kifejezés, amely szintén nem egészen pontosan tisztázott és használt fogalomra vonatkozik. A komplex vizgazdálkodás természetesen megvalósulhat mind a regionális, nint az ágazati, mind pedig az üzemi vizgazdálkodás kereteiben. A "komplex" jelző módszertani megoldásra utal, s ennek megfelelően minden, az előbbiekben ismertetett vizgazdálkodási rendszerben alkalmazható és alkalmazandó módszer. Komplex vízgazdálkodásról beszélhetünk akkor is, amikor egy-egy létesítménnyel kapcsolatban megvizsgáltuk, hogy azok több feladatot látnak-e el és akkor is, ha a vizgazdálkodási ágazatok összefonódásában igyekszünk a komplex, az összetett szemléletet érvényre juttatni és végül akkor is, ha átfogóan a regionális vízgazdálkodásban a természeti jelenségek és a társadalmi követelményeknek összekapcsolását, összehangolását tartjuk szem előtt.- 22 4
