Kertai Ede: Vízgazdálkodás Tankönyvkiadó, (Budapest, 1966)

A vízgazdálkodás jelentősége

III. c = 5 - 10 között

A vízgazdálkodás helyzete aggasztó. A vízgazdálkodás országos tervezése szükséges és mielőbbi beruházások az ország gazdasági szükségleteinek kielégítésére.

IV. c = 5 alatt Igen súlyos helyzet. A vízgazdálkodási lehetőségek egészében korlátozzák az ország gazdasági helyzetét.

A KGST tagországok közül a Szovjetunió a I. kategóriába tartozik, csupán néhány körzete esik a II. kategóriába és egész kivételes esetekben a III. kategóriába. A többi KGST tagország a II. és III. sorolható, de fejlődésüket figyelembevéve számítani lehet arra, hogy rövidesen a IV. kategóriába fognak kerülni, mint pl. Lengyelország és a Német Demokratikus Köztársaság.

Egyébként nii is hasonló mutatóval - csaknem ilyen megfogalmazásban - jellemeztük korábban vízgazdálkodási helyzetünket.

Ha Magyarország mai 1 főre jutó évi fajlagos vízlefolyását vetjük egybe az évi vízfogyasztással, de a lefolyást csak a hazai vízgyűjtőre vonatkoztatjuk, akkor a mutató

c = ,_J»0 ffiflS/éy

____ = i>7

3

00 nr/fő/év

lesz. Ez igen alacsony érték, figyelembevéve, hogy már az 5 is igen súlyos vízgazdálkodási helyzetet jelez. Még akkor is, ha a teljes átfolyó vízmennyiségeket vesszük alapul - azaz a belépő vizeket is figyelembe vesszük, tehát valamivel optimistább képet adunk - 1980-ra vonatkoztatva a fenti mutató 6 lesz.

A vízkészlet-gazdálkodás nagy jelentőségét és szükségszerűségét Magyarországon a vízfolyások fokozódó elszennyeződése tovább fokozza. Nem elegendő a vízkészleteket csupán mennyiségi vonatkozásban vizsgálni, hanem a viz minőségét is figyelembe kell venni. 1 m viz nem azonos értékű egy másik nr vizzel.

Éppen ezért a vízmennyiségeket nem lehet egyszerűen összegezni.

Jelenleg a kibocsátott szennyvizek 1/3-a teljesen tisztítatlanul jut a befogadóba. Vizeinknek csak 32%-a természetes tisztaságú, 12%-a már erősen szennyezett és a többi, 56% még elfogadható tisztaságú (5. ábra). A vízfolyásokba bejutó- 19 -