Kertai Ede: Vízfolyások III. Vízfolyások hasznosítása (Tankönyvkiadó, Budapest, 1968)

3. Víziutak - 3.3 Mesterséges hajócsatornák

4. A csatornaalagút

Csatornaalagutat akkor kell építeni, ha egy kiugró hegyorr keresztezése így gazdaságosabb, mint a csatornával megkerülni, vagy ha a vízválasztó keresztezése kisebb költséggel oldható meg, mint zsilipekkel. Költségmegtakarítás végett rendszerint egyjáratúra tervezik.

5. A biztonsági és az árvízkapu

Biztonsági kaput a csatorna töltésben vezetett szakaszának elejére és végére, valamint csatornahidak előtt és után szokás építeni abból a célból, hogy az esetleges töltésszakadás, ill. hídtörés esetében a kapuk lezárásával az elöntés mértékét csökkenteni lehessen.

szabod teknőszelesség a c/örzsfák között 29,7m főtartopár

főtartókor

"EMI

kereszttorto fesztavotsaga 38,30 m

3.3—21. ábra. Csatornahíd

Árvízkaput a csatorna torkolatához építenek, ha a vízfolyáson árvíz idején a hajózás szünetel. Az árvízkapu megakadályozza az árvíz behatolását a csatornába. Ellenkező esetben az árvíz szintjének megfelelő magasságban vissza kell töltésezni a csatornát. Az árvízkapu lényegében megfelel a hajózsilip felső főjének.

Támkapus árvízkapu épült a Hortobágy—Berettyó—Főcsatorna torkolatában a Hármas-Körös árvizei ellen (3.3—22. ábra).

6. A szivattyútelep

Szivattyútelepre akkor van szükség, ha a magasvezetésű csatornát nem tudjuk gravitációsan vízzel ellátni. Ilyenkor vagy közvetlenül a gerinctartályba, vagy bögéről bögére szivattyúzzuk fel a vizet. Ha a csatorna vízlépcsői nem egyforma magasak, a nagy lépcső fölötti bögében a nagyobb zsilipelési veszteség miatt nagyobb lesz a vízveszteség, amit szivattyúzással lehet pótolni.

80