Kertai Ede: Vízfolyások III. Vízfolyások hasznosítása (Tankönyvkiadó, Budapest, 1968)

3. Víziutak - 3.3 Mesterséges hajócsatornák

3.3—2. ábra. Magasvezetésű összekötő csatorna hossz-szelvénye

A MÉLYVEZETÉSŰ ÖSSZEKÖTŐ CSATORNA ELŐNYEI:

a) Kevesebb hajózsilip szükséges. Ez kisebb beruházási, fenntartási és üzemi költséget jelent, és kedvezőbb a hajózás szempontjából is.

bj Vízellátása egyszerű. Azonos forgalom mellett a zsilipelésekhez szükséges vízfogyasztás mintegy fele a magasvezetésű csatornákénak.

ej Több vízgazdálkodási feladat egyidejű megoldására alkalmas (víz- erő-hasznosítás, ipari és mezőgazdasági vízellátás stb.).

A MÉLYVEZETÉSŰ ÖSSZEKÖTŐ CSATORNA HÁTRÁNYAI:

a) A nagy földmunka miatt költséges.

b) Építése nehéz és kockázatos.

ej Nem igazodik a környezet talajvízszintjéhez, ezért káros hatással lehet a talajvíz-viszonyokra.

dj Az erős talajvíz-beáramlás kedvezőtlenül hat a rézsűk állékonyságára.

ej A nagy rézsűkről sok hordalék jut a csatornába.

f) A széles és mély bevágás áthidalása az út- és vasút-kereszteződé- sekben nagyon költséges.

g) A rakodók és kikötők drágábbak, megközelítésük a mély bevágásban körülményes.

h) Nagy területet foglal el.

A MAGASVEZETÉSŰ ÖSSZEKÖTŐ CSATORNA ELŐNYEI:

a) Földmunkája kisebb, mint a mély bevágásúé.

b) Építése könnyebb és kevésbé kockázatos.

ej Jobban simul a terephez és a csatorna vízszintje jobban összhangba hozható a környező talajvízszinttel.

d) A kikötők létesítése olcsóbb, és a csatorna mentén bárhol egyszerűen létesíthetők rakodók.

ej Kevesebb területet foglal el.

(13