Kertai Ede: Vízfolyások III. Vízfolyások hasznosítása (Tankönyvkiadó, Budapest, 1968)
3. Víziutak - 3.1 A vízi közlekedés
A rajnai hajózás ugrásszerű fejlődését a tolóhajózásnak, a radarnak és az éjjel-nappali hajózásnak köszönheti. A rajnai hajózás méreteire jellemző, hogy a hajózható 850 km hosszú szakaszán 1958-ban 17 000 hajó 8,5 millió tonna hajótérrel 20 milliárd tkm-t teljesített. A ruhrort—hombergi híd alatt naponta 600 hajó haladt át. 3.1<12 összehasonlító gazdaságossági vizsgálatok A teherszállítás három klasszikus ágazata: a közúti, a vasúti és a vízi szállítás. A közúti szállítással viszonylag kis mennyiségű árut kisebb távolságra aránylag nagy költséggel lehet gyorsan eljuttatni. Vasúton nagy mennyiségű árut közepes és nagy távolságra kis és közepes költségen nagy sebességgel lehet szállítani. A vízi szállítás igen alkalmas nagy mennyiségű árunak nagy távolságra kis sebességgel és olcsón való szállítására. A 3.1—17. ábra az egy tkm szállítási teljesítmény költségének (k) alakulását mutatja a három fő közlekedési ágra vonatkozóan az áru- mennyiség (Q) és a szállítási távolság (t) függvényében. Adott szállítási feladat esetén ez a három szállítási mód kerül rendszerint szóba. A legutolsó 30—40 év folyamán a közúti szállítás költsége csökkent a legnagyobb mértékben, ennek ellenére a fajlagos költsége még mindig igen magas, s így a közút nem versenytársa a víziútnak. A vízi szállítást az esetek többségében a vasúti szállítással hasonlítjuk össze. Bár vannak esetek, amikor a szállítási mód megválasztásához nem szükséges összehasonlító gazdaságossági vizsgálatot végezni, mert más szempontok eleve eldöntik a választást, általában azonban a gazdasági hatékonyság a döntő. A szállítási változatok egy adott forgalmi viszonylatra vonatkozó gazdasági hatékonyságának meghatározásához előfeltétel a szállítási szükséglet ismerete. Ebből a célból a vizsgált viszonylat vonzási körzetének jelenlegi helyzetéből kell kiindulni, és meg kell vizsgálni, hogy hogyan fog az változni a jövőben. Nem elég csak mennyiségileg meghatározni a tkm-teljesítményeket, hanem fel kell osztani árunemek, szállítási irányok és szállítási szakaszok szerint. 3.1—16. ábra. A szállítási önköltség alakulása az uszálykihasználás függvényében 41
